• Angyal Balázs

OPEC vagy NOPEC?

Frissítve: nov. 8.


Az OPEC, azaz a kőolaj-exportáló országok szervezete, és annak szövetségesei (OPEC+), közösen 2022 október 5-én azt a döntést hozták, hogy novembertől az olajkitermelési kvótákat napi kétmillió hordóval csökkentik. Ez a legnagyobb kvótacsökkentés a Covid pandémia kitörése óta. Az olajkartell célja a kőolajárak emelkedésének előidézése mesterséges szűkösséggel, szembemenve ezzel az Egyesült Államok határozott kérésével a kitermelés növelésére. A júniusi hordónkénti 120 dolláros olajárat az utóbbi időben egy zuhanó tendencia követte, egészen a 80 dolláros ár közelébe, azonban a hírt követően a Brent és a Crude árfolyama is folytatta az emelkedést, ami akár egy trendfordulóhoz is vezethet.


Forrás: Dreamstime

Az Egyesült Államok szankciókkal fenyegeti az OPEC tagországokat, és attól tart, hogy az Oroszországra kivetett szankciókat követően a meggyengült világgazdaságot a növekvő energiaárak recesszióba, illetve mégnagyobb inflációba sodorhatják. A Fehér Ház válasza egyelőre ugyan nem több, mint egy mérges levél, amelyben az OPEC tagállamokat rövidlátónak nevezik, valamint a politikájukat "oroszbarátnak" titulálják. Ezen levelet leszámítva más, ennél intenzívebb válaszlépések lehetősége is szóba került az elmúlt napokban.


Brent oil SPOT, Forrás: TradingView


Miért okoz ekkora fejfájást az Egyesült Államoknak az olajárak növekedése, ha ők a harmadik legnagyobb olajexportáló ország, tehát az ár növekedése extra bevétel lenne az Államok költségvetésében? Miért Szaúd-Arábiával van problémája Amerikának, ha a teljes olajimportjának csupán 5%-a származik az országból?


Egyesült Államok olajimportjának,- és exportjának megoszlása Forrás: eia.gov


A feketearany standard


A válasz valószínűleg a petrodollár. 1971-ben Richard Nixon levezette a dollárt az Aranystandardról, hogy megküzdjön az ország inflációs problémájával, és meggátolja az arany kiáramlását az országból. Ezt követően a dollár értéke zuhanni kezdett, mert az emberek bizalma megingott a valutában. Hogy a dollár árfolyamának szabadesését megállítsák, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia megállapodást kötött. Amerika fegyverekkel látja el a szaúdiakat, cserébe az olajat Szaúd-Arábia csak dollárért exportálhatja a világ bármely országának. 1975-re már az egész OPEC csak dollárt fogadott el az olajért cserébe, ezzel az Egyesült Államok dollárját a leghasznosabb fizetőeszközzé és a világ tartalékvalutájává téve. A megnövekedett dollár keresleten kívül egyéb (Amerikára nézve) pozitív hatásai is vannak a petrodollár egyezségnek. Az OPEC országok ugyanis a dollárbevételükből adódóan ösztönözve vannak a dollárban denominált kötvények vásárlására, tovább erősítve ezzel az USA gazdaságát.


A megállapodás azonban egyre gyengébb lábakon áll. Szaúd-Arábia a Barack Obama elnöksége alatt folytatott külpolitika miatt úgy érzi, hogy a védelem, amit az Egyesült Államok ígért jelentősen kisebb mértékű. Michael Stephens, a Royal United Services Institute in London tagja szerint már lassan tíz éve egyik fél se tartja rendesen az egyezség ráeső részét. Az amerikai elnök, Joe Biden, 2022 júliusában rövid látogatást tett a szaúdi hercegnél, hogy többek között a termelési kvóták növelését kérje. Az indok elsősorban a világgazdaság recessziótól való elkormányzása volt. Erre az OPEC válasza egy marginális emelés, 310 000 hordó volt, tanúbizonyságot téve a két fél romló kapcsolatáról.


Richard Nixon és Faisal király, 1974 Forrás: Belfer Center


Mit tartogat a jövő?


Az OPEC országokat és az USA-t ugyan még összeköti a közös érdek, azonban Michael Stephens szerint már egyik ország sem lát annyi hasznot az egyezményben, mint annak megalakulásakor, vagy akár húsz évvel ezelőtt. Tehát, ha Szaúd-Arábia, az OPEC de facto vezetője az Egyesült Államok kérésének a szöges ellentétét teszi, vagy az USA nem szolgáltat megfelelő védelmet, az az egész megállapodásnak pillanatok alatt a végét jelentheti. Az OPEC főtitkára, Haitham Al Ghai, a szervezet döntését azzal indokolja, hogy a megbízható energiaexportnak meg van az ára, amit meg kell fizetni, és úgy tűnik akad, aki ezt meg is tenné. A 2022-es év elején zajlottak tárgyalások az OPEC vezető állama és Kína között, hogy az olajért jüanban érkezzen kompenzáció a Népköztársaságtól.


Az államok egyik potenciális válasza a NOPEC, vagyis No Oil Producing and Exporting Cartels törvényjavaslat lehet. A törvény 2007-ben került megalkotásra és az volt a célja, hogy megvédje a vásárlót az energiaárak ingadozásától. A javaslat lehetővé tenné, hogy az igazságügyi miniszter szövetségi bíróság előtt trösztellenes pereket indítson, így védve a fogyasztókat és a cégeket az emelekedő olajáraktól. A törvényjavaslatot többször is újraírták és átfogalmazták a megalkotása óta, a bevezetésre azonban eddig nem került sor. Azonban most mégis úgy tűnhet, hogy Joe Biden zöld utat adhat a kongresszusi szavazásnak. Ezenkívül, a fegyverek szállításának, a biztonság és béke biztosításának és a Jemen elleni konfliktus támogatásának az azonnali leállítását javasolják.


A szankciók hatásai


Az OPEC-nek azonban valószínűleg nincs mitől félnie, hiszen a szankciók egészen biztosan az egyébként is meggyengült kooperáció és a petrodollár végét jelentené. Ugyan az amerikai haditechnika kivonása az országból biztosan negatív hatásokkal lenne Szaúd-Arábiára, a középkeleti befektetők hiányában az amerikai kötvényhozamok minden bizonnyal megemelkednének. A petrodollárról való letérés során valószínűleg a dollár elveszítené értékének egy részét, kevesebb ország választaná tartalékvalutájának. A külföldről özönlő dollár mennyisége elárasztaná az amerikai piacot, tovább növelve az inflációt az egyébként sem alacsony, 8,26%-os értékről, ezzel véget érne az olcsó tőke korszaka az Amerikai Egyesült Államok számára. Ezenkívül, egy közel 50 éves megállapodás felbomlása biztosan zavaros vizekre terelné az egyébként is turbulens és volatilis árupiacot, ezzel tovább növelve az olaj, és valószínűleg más energiahordozók árát is.


A szankciók tehát várhatóan számos, hosszan elnyúló negatív hatással lennének az Amerikai Egyesült Államokra és Európára, jobban érintve őket, mint bármelyik OPEC+ országot. Véleményem szerint, logikus és objektív okokból kifolyólag Amerikának nem érdemes szankcionálnia Szaúd-Arábiát, de a politika általában nem logikus és nem is objektív.


Angyal Balázs


A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.