Amikor a játék nem csak játék – Mit árul el a gazdaságról a Labubu?
- Takács Lili
- 2 órával ezelőtt
- 5 perc olvasás
Nagyjából egy éve hallottam először a „Labubu”-nak nevezett furcsa figuráról. Aztán hirtelen minden platformon és boltban elkezdtek felbukkanni a kis színes karakterek: apró, zsákbamacska játékok, éles fogakkal, játékos, azonban sokak szerint inkább ijesztő arccal. Rövid idő alatt hatalmas rajongói tábort szereztek maguknak, néhány nap alatt teljesen meghódították az internetet.
Elképzelhető, hogy többről van szó, mint egy véletlenszerű TikTok-trendről. A Labubu nem csupán egy újabb gyűjthető figura, hanem egy kulturális trend, amely fontos előrejelzéseket és következtetéseket adhat számunkra a világ gazdasági helyzetére vonatkozóan.
Mi is az a „Labubu”, és hogyan lett világszerte ismert?
A Labubu-figurák látszólag egyszerű, ám mára globális őrületté vált gyűjthető játékok: plüss- és vinyl figurák hegyes fülekkel, akik nagy szemekkel és kilenc foggal mosolyognak ránk. A figurákat Kasing Lung hongkongi illusztrátor tervezte, és a Pop Mart kínai játékgyártó forgalmazza „zsákbamacska” formában: a vásárló nem tudja, pontosan melyik figura lesz a dobozban, ami tovább fokozza az izgalmat. Több formában megtalálhatók, a legnépszerűbbek a táskára csatolható kisebb figurák. A kereskedő hivatalos weboldala szerint Labubu „jószívű, mindig segíteni akar, de gyakran épp az ellenkezője sikerül”, és egyszerre mondhatóak bájosnak, azonban kicsit ijesztőnek is.
A kereskedő lánc 2019-ben szerzett jogot a Labubu figurák értékesítésére. Az ezt követő évben, 2020 decemberében jelent meg a cég a hongkongi értéktőzsdén, és (részben) a figurák népszerűségének köszönhetően a részvényárak azóta több mint 500 százalékot emelkedtek.
A népszerűségi hullám 2024-ben robbant be, amikor a hírességek – mint például a dél-koreai Lisa a BLACKPINK nevű K-pop bandából – megjelentek vele a közösségi médiában, és a TikTokon percek alatt terjedtek az „unboxingról”, a kígyózó sorokról és a ritka darabok kereséséről szóló videók. Napjainkban több mint 3,2 millió poszt van a TikTok felületén a „labubu” hashtag alatt.
Indikátorok a hétköznapi életben
A hagyományos makrogazdasági mutatók mellett néha a legváratlanabb helyeken találhatunk jeleket egy közeledő recesszióra: például a rúzs eladások növekedése („lipstick effect”), az otthonról vitt ebéd elterjedése, vagy a sztriptíz klubok forgalmának visszaesése. Vajon a Labubu népszerűsége is egy ezekhez hasonló előrejelzésnek tekinthető, vagy csupán egy újabb TikTok-trendnek tudható be?
Először is térjünk ki arra röviden, hogy mikor beszélünk recesszióról! A recesszió, vagyis visszaesés idején a pénz lassabban jár kézről kézre. A pénz forgási sebessége lassul, az emberek többet tartanak meg a keresetükből, és kevesebbet költenek. A cégek visszafogják a beruházásokat és óvatosabbak a munkaerő felvételével, a bankok pedig szigorúbb feltételekkel hiteleznek. Ennek következtében csökken a tranzakciók száma, és a gazdaság növekedése lassul. A gazdasági teljesítmény tartósan visszaesik, ami a GDP csökkenésében is megmutatkozik. Mindez jelentős mértékben és hosszú távon gazdasági válsághoz vezethet.
A lipstick effect elmélete szerint nehéz időkben az emberek lemondanak a nagyobb luxusokról (ruhák, táskák), de kisebb „jutalomvásárlásokat” még megengednek maguknak – például rúzst vesznek, mert az a nagyobb értékű vásárlásokhoz képest megfizethetőbb és sokszor hasonló érzelmi élményt nyújt. Az amerikai társadalmi és gazdasági válságok idején ez a viselkedés több esetben is megfigyelhető volt. Ez alól kivétel például a koronavírus járvány időszaka, amikor az emberek maszkot viseltek, és több időt töltöttek az otthonukban.
Nem csupán a kozmetikai szektor lehet ilyen indikátor. A 2008-as pénzügyi válság előtti időben a New York-i sztriptíz klubok forgalma jelentősen csökkent, mivel az emberek visszavettek a költésekből. Ezenkívül 2022-ben először a New York–Texas közötti sztriptíz klubokban, majd más helyszíneken is megfigyelhető lett a bevétel jelentős – akár 50 százalékos – visszaesése.
Alan Greenspan, korábbi Fed-elnök, egy szokatlan gazdasági jelzőt figyelt: a férfi alsónemű-piacot. Úgy gondolta, hogy a nehezebb időkben az emberek később cserélik le az elhasználódott ruhadarabokat, és ezek közül a leglassabb a férfiak alsónemű cseréje. Az iparági adatok szerint a férfi alsóneműk értékesítése 2022-ben visszaesett, és több nagyobb forgalmazó, mint például a Hanesbrands részvényének értéke mára jelentősen lecsökkent.
Olyan hétköznapi viselkedések is figyelmet érdemelnek, mint a saját ebéd‐csomagok visszatérése az irodákban, vagy a hajfestések csökkenése. Mindez azt mutatja meg, hogy bár hivatalosan még nem hirdettek recessziót, egyes viselkedési jelek a fogyasztói bizalom gyengülésére és az emberek óvatosabb viselkedésére hívják fel a figyelmet. Összességében az figyelhető meg, hogy megnő a kereslet a „mini luxus” termékek iránt gazdasági bizonytalanság idején.
És hogyan kapcsolódik mindez a Labubuhoz? A figura tökéletesen illeszkedik ebbe a jelenségbe. Amikor az emberek lemondanak a drága vásárlásokról, még mindig vágynak valamire, ami egy kis örömet ad számukra és pótolja azt az érzést, amit korábban a nagyobb költésekkel értek el. A figurák ára – átlagosan nagyjából 27 euró (kb. 10 000 Ft) – sokak számára még megfizethető, miközben egyfajta érzelmi élményt is nyújtanak: a gyűjtés örömét, egy közösséghez tartozást, és a vásárlók úgy érezhetik, hogy egy kis luxust engedtek meg maguknak anélkül, hogy túl sokat költöttek volna.
Ezek alapján lehetséges, hogy a Labubu népszerűsége nem csupán egy szórakoztató trend, hanem egy újabb hétköznapi jel, ami arra utalhat, hogy az emberek óvatosabbak lettek. Ha egyre többen keresik az ilyen „mini luxusokat”, az azt is jelentheti, hogy máshol viszont visszafogják a kiadásaikat, és minél több ilyen spórolás történik egyszerre, annál jobban lassul a gazdaság. Ezen viselkedési formák miatt válhat a Labubu a fogyasztói hangulat egyik jelzőjévé. Nem azért, mert önmagában válságot okoz, hanem mert megmutatja, hogyan gondolkodunk, és hogyan költünk egy bizonytalanabb időszakban.
Mit jelent ez a gazdasági helyzetre nézve?
A gazdaság valójában apró, mindennapi döntésekből áll: elmegyünk-e ebédelni valahova, vagy inkább otthon főzünk, autóval vagy tömegközlekedéssel megyünk munkába, stb. Ezek a döntések önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, de ha sokan egyszerre fogják vissza a költést, a lassulás valóban bekövetkezik. Ha kevesebbet költünk, azt mások is észreveszik, és ők is visszafoghatják magukat. Egyes esetekben ez szándékosan történik, amikor például a jegybankok előre jelzik, mire készülnek („forward guidance”), és ezzel befolyásolják a viselkedést.
A Labubuk esetében mindez nem egy tudatos folyamat, azonban a hatás könnyen ugyanaz lehet: következtetünk valamire, és ez megváltoztathatja a viselkedésünket is, majd a csordaszellem miatt ezzel más embereket is hasonló döntésekre ösztönözhetünk. Ez könnyen egy önmagát erősítő folyamatot indíthat el: ha visszaesik a költés, a cégek kevesebb bevételhez jutnak, ezért visszafogják a kiadásaikat, lassabban vesznek fel új embereket, vagy akár létszámot is csökkentenek. Így a kezdeti óvatosságból végül valódi gazdasági visszaesés és válság lehet, azért, mert egyre többen kezdenek el félni és mérsékelni a kiadásaikat.
Összességében a Labubu-őrület többnek tűnhet egy egyszerű trendnél: akár azt is megmutathatja, hogyan reagálnak az emberek bizonytalan gazdasági időkben. Amikor a nagyobb kiadások háttérbe szorulnak, a kisebb, érzelmi értéket adó vásárlások felértékelődnek; és a Labubu ezt a szerepet töltheti be. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez inkább egy értelmezési megközelítés, nem pedig egy bizonyított gazdasági indikátor.
Nem maga a játék jelzi a recessziót, hanem az a viselkedés, amely ilyen termékeket népszerűvé tesz. Ha egy 27 eurós figura ekkora vonzerővel bír, az arra utalhat, hogy az emberek döntései óvatosabbak és félelemmel telibbek, mint azt a számok elsőre mutatják. Azonban az is elképzelhető, hogy pusztán egy jól időzített, sikeres termékről van szó.
Hozzászólások