Több évtizede jelen van az emberek életében a részletfizetés, amit az utóbbi pár évben egy új fogalom váltott fel a fejlett országokban, kivéve hazánkat, ugyanis Magyarországon még mindig a fejlődő pénzügyi megoldásokhoz képest unalmas részletfizetés a népszerű. Azonban „a vedd meg most, fizess később” (buy now pay later, BNPL) üzleti modell egy rendkívül nagy és gyors növekedésen van túl, köszönhetően a pandémia után megugró költekezéseknek. Ebben az időszakban a forrásszerzés szinte ingyen volt, viszont úgy néz ki ennek a kornak vége, így a BNPL szolgáltatást kínáló cégek komoly kihívással néznek farkasszemet.
(Forrás: Britt Erlanson / GETTY IMAGES)
Röviden a működésről
A buy now pay later szolgáltatást nyújtó vállalatok különböző kereskedőkkel együttműködve biztosítják ezt a szolgáltatást, akik ezzel a részletekben fizetni kívánó vásárlókat is elérik, különösen a fiatalabb generációkat. Azért is éri meg a kereskedőknek ebbe fektetni, mert a szolgáltatás a túlköltekezésre ösztönözi a fogyasztókat, hiszen vásárlás közben lényegében nem, vagy nem a vásárlás teljes összegében csökken bankszámlájukon az egyenleg.
A legnagyobb BNPL vállalatok rendelkeznek banki licensszel, így tudnak betéteket gyűjteni, azonban a saját tőkés finanszírozás a jellemző. Bevételük egyrészt a partnercégektől beszedett jutalékokból van, másrészt pedig a hosszabb futamidőkre meghatározott hiteldíjakból, vagyis a késedelmi kamatokból.
A szolgáltatás két formában létezik: van a kamatmentes rövid futamidejű, illetve a hosszabb futamidejű, de kamatköltséget is tartalmazó konstrukció. A bevétel nagyobb részét a kereskedőktől beszedett díjak adják ki, a késedelmi kamatok kisebb arányt képviselnek. A legelterjedtebb opció a négy egyenlő, kamatmentes részletben való visszafizetés, általában 30 napon belül. Adott szolgáltatótól függően van hogy vásárláskor beszedik az első törlesztőrészletet, azonban ez nem jellemző minden szereplőre. Ha a vásárló nem tudja az előre meghatározott időpontig visszafizetni a kölcsönt, akkor kerül késedelmi kamat felszámolásra, ami akár 30 százalék is lehet.
Erősödő szembeszél
A három legnagyobb piaci szereplő, akiknek fő profiljuk a BNPL a Klarna, az Affirm és a Block. A Klarna még privát vállalat, de már többször szóba jött a tőzsdére való bevezetése, értéke a 45,6 milliárd dollárról jelenleg 6,7 milliárdra zsugorodott, de hasonló mértékű esés a tőzsdén jegyzett Affirm-re és Block-ra is igaz. A Block úgy válhatott a BNPL piac három legnagyobb szereplőjének egyikévé, hogy a tavalyi év során felvásárolta az akkori második Afterpay-t. A vállalatoknak nyújtott point of sale és egyéb ügyviteli, fizetési szolgáltatásokból és hardwarekből, valamint más fintech szolgáltatásokból álló termékportfólió gyarapítása okán került a Block célkeresztjébe az Afterpay, amit 29 milliárd dollárért sikerült felvásárolni.
Affirm (AFRM) és Block (SQ) árfolyamának változása a Covid óta (Forrás: Tradingview)
A növekvő kamatok és a fiskális szigorítások megjelenése óta folyamatosan esnek ezeknek a vállalatoknak a papírjai, mivel ezen intézkedések jelentősen megdrágították a forrásszerzést és csökkentették a cégek forgalmát.. Az eddig sem profitábilis vállalatok még nagyobb veszteséggel való működése pedig elrettenti a befektetőket. Az Affirm 90%-ot zuhant egy év alatt, míg a Block 78%-ot.
Az alábbi ábrán látható, hogy a legtöbb termék vagy szolgáltatás, amit a buy now pay later igénybevételével vásárolnak az emberek olyan, amik fogyasztásából a növekvő árak miatt kénytelenek a fogyasztók lejjebb adni, hiszen ezek nem alapvető fontosságú termékek. A bizonytalan gazdasági kilátások miatt jobban megfontolják az emberek mi az, amire tényleg szükségük van. Nehezíti továbbá a BNPL szolgáltatók helyzetét, hogy amit ilyen gazdasági helyzetben az alacsonyabb jövedelmű emberek egyre kevésbé engedhetnek meg maguknak, az a hitelből való vásárlás. Márpedig a Klarnának és társainak ez a fő tevékenységük: hiteleket nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű vásárlóknak.
(forrás: Statista, saját szerkesztés)
Az emberek közel fele megváltoztatta fizetési szolgáltatásait. A legnépszerűbb a betéti kártya és az Apple Pay vagy más digitális pénztárcák. Ezeket követi a hitelkártya, ami alapvetően drágább, mint a BNPL, de még így is nagy népszerűségnek örvendő fizetési mód.
Azok körében, akik még mindig használják a szolgáltatást jelentősen megnőtt a nemteljesítő felhasználók száma. A lenti ábrán látható, hogy a rossz hitelek száma egy felfelé ívelő trendben van, aminek megtörése a közeljövőben nem igazán várható.
30 napnál nagyobb késedelmű kölcsönök az aktív egyenleggel szemben (Forrás: Affirm)
A legnagyobb probléma ezzel, hogy a nemteljesítő ügyfelek miatt a cég nagy veszteséget szenved el, ami a potenciális befektetőket elriasztja, és végső soron tovább drágítja az új források bevonását, hiszen túl nagy kockázattal jár a piac megítélése szerint.
A buy now pay later szolgáltatás egyébként rendkívül népszerű a Z generáció, és - ahogy már korábban említésre került - az alacsony jövedelműek körében. Egy, az amerikai jegybank által készített elemzés szerint minél nagyobb egy adott személy jövedelme, annál kevésbé szorul rá kiadásainak effajta finanszírozására.
(forrás: Federal Reserve, saját szerkesztés)
A szabályozók is kezdenek megjelenni
Az utóbbi időben egyre többen emelik fel a hangjukat a BNPL szolgáltatókkal szemben, hogy a szabályozó szerveknek szigorítaniuk kell a játékszabályokon, mivel a jelenlegi piaci helyzetben az alacsony jövedelmű embereket hatványozott mértékben érintik a gazdasági nehézségek, és előfordulnak esetek, amikor már az alapvető kiadásaikat is BNPL szolgáltatás igénybevételével fizetik meg, amivel mind önmaguk, mind a gazdaság számára egy fenntarthatatlan adósságspirálba kerülnek. Sok vállalat ugyanis egyáltalán nem ellenőrzi a felhasználok hitelbesorolását, így bizonyos limit alatt (pár száz dollár, és csak pár hetes vagy hónapos futamidőre) korlátok nélkül hozzá lehet jutni ehhez a finanszírozáshoz. Ebből megint csak az következik, hogy a vásárlók a hitelkártyáik helyett a sokkal olcsóbb BNPL részletfizetési módot választják vásárlásaik során, és mivel nem ellenőrzik megfelelő körültekintéssel az ügyfelek hitelminősítését a szolgáltatók, így sokkal több kockázatos ügyfél veszi igénybe ezt a lehetőséget, ami pedig a nemteljesítés további növekedéséhez vezet.
Azonban a másik oldal is hangot ad elégedetlenségének a szabályozókkal szemben. A szolgáltatók többféle futamidőt ajánlanak, de jelenleg a legnépszerűbb a négy egyenlő részletben való visszafizetés. Ez egy pár hetes konstrukció, de ha ezek a tranzakciók bejelentésre kerülnek a hitelminősítőkhöz, akkor a vásárlók hitelbesorolása automatikusan romlik függetlenül attól, hogy minden részletet időben fizettek e be vagy sem, ezért jellemző, hogy ezeket a kölcsönöket nem jelentik be. Egyrészt azért, mert szerintünk ezek nem is hitelek, másrészt azért, mert így az ügyfeleiknek nem kell a hitelbesorolásuk romlásától tartani, és bátrabban veszik igénybe a részletfizetési lehetőségeket. Ebből is látszik, hogy az üzletág körül mennyire nincs még kiépítve a megfelelő szabályozás.
Nagyobb szereplők térhódítása
A nagy pénzügyi vállalatoknak is megtetszett ez az üzleti modell, mint például a PayPal-nak, a MasterCard-nak, az Apple-nek, vagy a Goldman Sachs-nak. Ezek közül leginkább az Apple ebben az évben tett bejelentése a legfenyegetőbb a BNPL vállalatok számára. Az Apple szolgáltatását csak simán Pay Later-nek hívják, és ha belegondolunk, ez a szolgáltatás több mint egymilliárd felhasználó készülékén lesz egyből elérhető ha minden régióban bevezeti a tech óriás. Az amúgy is népszerű Apple Pay pedig egy erős szinergikus kapcsolatot fog létrehozni ezzel az új megoldással, ami nagyon sok vásárlótól fogja megfosztani a BNPL jelenlegi nagyjait.
Bizonytalan jövő
Érdemes lesz követni hogy az elkövetkező 1-2 évben, hogyan fognak megküzdeni a BNPL vállalatok a növekvő kockázatokkal, illetve a pénzügyileg kifejezetten stabil lábakon álló, egyre nagyobb piaci részesedést szerző óriásokkal. Az is megtörténhet, hogy a vedd meg most, fizess később megoldásra specializált vállalatok nem fogják tudni átalakítani működésüket hogy fenntarthatóak legyenek, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek lehúzni a rolót, vagy felvásárolják őket az óriások infrastruktúrájukért, vagy éppen felhasználói bázisukért, ahogy az történt az Afterpay esetében.
Vincze Ádám
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.