A bányától az egyetemig: Kína hatása Ausztráliára

Ausztráliát Kínától egy több mint 10 órás repülőút választja el. Ez azonban nem jelentett akadályt abban, hogy az utóbbi évtizedekben a két ország között egyre szorosabb kereskedelmi kapcsolat jöjjön létre.

2024-ben az ausztrál export több mint egyharmada Kínában kötött ki. Ez nagyobb arány, mint amennyit Ausztrália Japánba, Dél-Koreába, Indiába és az Egyesült Államokba együttvéve exportál. Ennek fényében feltételezhetjük, hogy az ország gazdasága jelentősen függ a kínai exporttól. Azonban volt időszak amikor ez még nem így nézett ki, és az együttműködés a két ország között szinte kizárólag hatalmas potenciállal kecsegtetett.

Az ausztrál export országokra bontva 2024-ben. Forrás: Trading Economics

Kína az ausztrál export élén: A függőség kialakulása

Az 1980-as évek elején Kína gazdaságpolitikája jelentősen megváltozott és elkezdett nyitni a világ más országai felé. 2001-ben beléptek a WTO-ba, ezt követően pedig az állam elkezdte támogatni a kis és középvállalatokat, valamint külföldi tőke is elkezdett beáramlani az országba, ezzel egy új és izgalmas korszak vette kezdetét.

Kína rövid időn belül hatalmas változásokon ment át, és egy visszamaradt országból vezető gazdasági hatalommá vált.

Ez a folyamat hatalmas keresletet idézett elő a nyersanyagok piacán, amik viszont nem vagy nem akkora mennyiségben voltak megtalálhatóak Kínában, mint amennyire szükség lett volna. Ausztrália viszont rengeteg nyersanyagban bővelkedik, illetve akkoriban már rendelkezett azokkal az eszközökkel is, amik lehetővé tették, hogy ezt ki is termeljék. Ennek következtében a két ország hamar kereskedelmi partner lett.

A kapcsolat alapja, hogy az ausztrálok nyersanyagokat exportáltak, cserébe a kínaiak pedig rengeteg pénzt fektettek be az ausztrál bányaiparba, illetve mezőgazdaságba. Ez a folyamat is szerepet játszott abban, hogy az ausztrál GDP kilőtt a 2000-es évek elején.

Egy főre jutó GDP Ausztráliában (1000 dollárban). Forrás: Világbank

Néhány nagyváros, mint Brisbane vagy Perth nagymértékben átállt arra, hogy a kínai importigényeket kiszolgálja. A folyamat rengeteg munkahelyet teremtett, mind a bányákban, mind az azt kiszolgáló iparágakban (logisztika és szállítás). Ez a folyamat egyre erősebb lett, napjainkban az Ausztrália által exportált vasérc 80 százaléka Kínába kerül.

A kínai gazdaság lassulásának árnyéka Ausztrália felett

Ez is közrejátszhatott abban, hogy az ausztrál gazdaság egy különleges pozícióba került a fejlett országok között, ugyanis sokkal kevésbé fejlődött ki a szolgáltatóipar az országban. Míg az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában a GDP több mint 70 százalékát adják a szolgáltatások, addig Ausztráliában ez a szám mindössze 63 százalék, ami csak két százalékkal több, mint a világban átlagosan.

Ez a gazdasági modell sokáig senkit sem zavart, köszönhetően annak, hogy az ausztrálok kevésbé voltak kitettek a világban zajló különböző gazdasági válságoknak. Úgy tűnt semmi baj nem lehet, egészen addig amíg a kínai gazdaság el nem kezdett lassulni, olyan tényezők hatására, mint a szenvedő építőipari szektor vagy az elöregedő társadalom. Ez az importigény csökkenésével járhat, ami hatalmas veszélyt jelenthet a kínai kereskedelmi kapcsolatokra berendezkedett Ausztrália számára. Egyes becslések szerint akár több, mint 100 milliárd dollárt is veszíthet az ausztrál bányászati ipar a következő 4 évben.

Azonban még ennél is nagyobb probléma, hogy feltehetőleg rengeteg vállalat csökkentené az alkalmazottai számát, amennyiben a termelést a kisebb igény miatt csökkenteni kell. Ez különösen nagy probléma, hiszen Ausztráliában rengeteg kisebb település van, ami teljesen ki van szolgáltatva annak, hogy mekkora a kereslet a kibányászott termékekre. Így egy esetleges csökkenés akár a munkanélküliség agresszív növekedését is előidézheti az országban.

Kínai befolyás az ausztrál társadalomra

Van azonban még egy aspektusa a két ország kapcsolatának, ami komoly problémát jelenthet az ausztrál társadalomnak.

Rengeteg kínai vállalat fektette be a pénzét Ausztráliában. Ennek egyik oka, hogy az ország földrajzilag jóval közelebb helyezkedik el Kínához, mint a legtöbb fejlett nyugati állam. További vonzerőt jelent a politikai élet stabilitása is. Az elmúlt húsz évben két nagy párt váltotta egymást a hatalomban, ami kiszámíthatóbbá teszi a kormányzást. Emellett, a magas választási részvétel is hozzájárul ahhoz, hogy a szélsőséges ideológiák ne jussanak könnyen befolyáshoz.

Két említésre méltó példa az Energy Australia, ami egy áramszolgáltató cég 15 százalékos piaci részesedéssel vagy a Port Darwin, ami Ausztrália egyik legfontosabb kikötője, szintén kínai kézen van. Ennek következtében ezeknek a cégeknek a nyeresége részben vagy egészben nem Ausztráliában hasznosul, hanem a külföldi tulajdonos országában, jelen esetben Kínában. A kínaiak jelen vannak az ausztrál ingatlanpiacon is. Ezen a piacon a befektetők átlagosan több mint 3 milliárd dollárt fektettek be 2021 óta. Vannak olyan városrészek több helyen is, ami már szinte csak kínaiak által birtokolt ingatlanokat foglal magában. Ez a fajta külföldi tőke pedig tovább rontja az Ausztráliában is jelentkező lakhatási válságot.

Kína fejlődésével azonban nem csak a felső-, hanem a középosztály is megerősödött, és új lehetőségek után nézett a gyerekeik taníttatására. Ausztrália sok jelentős felsőoktatási intézménnyel rendelkezik ezért érthető, hogy sok kínai ide küldte a gyerekét továbbtanulni.

Ezzel nem is lenne probléma a felsőoktatásban az ausztráloknak a tandíj 14 ezer dollárba, míg a külföldieknek akár évi 50 ezer dollárba kerül. Ez első ránézésre egy jó üzletnek tűnhet, hiszen az egyetemek keresnek egy kis extra bevételt a külföldi diákok miatt, míg az ausztrálok továbbra is tanulhatnak viszonylag olcsón. Azonban ennek is, mint minden másnak megvan az árnyoldala. Ausztráliában az egyik legmagasabb az aránya a külföldi diákoknak a népességhez képest, minden külföldi diákra csupán 34 ausztrál jut.

A nemzetközi diákok száma Ausztráliában. Forrás: Asutralian Government, Department of Education

A magasabb tandíjat fizető külföldi hallgatók arra ösztönzik az egyetemeket, hogy több nemzetközi diákot, ezáltal kevesebb ausztrált vegyenek fel évente. Ez a trend  leginkább a nívós egyetemeken figyelhető meg, ahol előfordul az is, hogy a tanulók 40 százaléka külföldről érkezik. A legnagyobb probléma, hogy az itt tanuló nemzetközi hallgatók többsége nem marad Ausztráliában, hanem máshol folytatja tanulmányait vagy a karrierjét. Ezzel elvéve a lehetőséget az ausztráloktól, hogy tanuljanak, majd a tanultakkal az országot támogassák. Egyfajta agyelszívást létrehozva a társadalomban. 

Ausztrália lehetséges jövőképe

A leírtak fényében valószínűsíthető, hogy Ausztrália az elkövetkező években jelentős kihívásokkal nézhet szembe. Amennyiben a kínai lassulás bekövetkezik, a kieső export bevételek munkanélküliséghez vezethetnek azokban a szektorokban, amik erre a piacra szállítanak. A munkanélküliség növekedésével egyre többen szorulnak majd állami támogatásra, azonban az állami költségvetés is egyre csökkenhet a kieső adó és vámbevételek miatt. Az utolsó bekezdésben leírtak a legrosszabb esetre vonatkoznak és Ausztrália rengeteg dolgot tehet azért, hogy elkerülje ezt a szélsőséges végkimenetelt. Ilyen opció például a kereskedelmi partnerek diverzifikálása, fejlődő iparágakba való fektetés vagy az egyetemen tanult diákok megtartása. És még meg sem említettük Donald Trump amerikai elnököt, aki a vámháborújával mindent felforgathat.