Steam Közösségi Piac: Alternatív kereskedési instrumentumok
- Zakócs János
- 5 órával ezelőtt
- 5 perc olvasás
Napjainkban számos piac áll rendelkezésre kereskedésre, azonban kevesen ismernek olyan niche lehetőségeket, mint például a Steam Közösségi Piac. Az alternatív kereskedés alatt olyan ügyleteket értünk, ami nem egy szokványos intézmény irányítása alatt (pl. bankok, alapkezelők, állam stb.) zajlik, hanem más módon történik a csereügylet. Ilyen a kripto és NFT piac is, ahol a főbb szabályozó hiányzik, többnyire 2 személy közt zajlik a tranzakció egy közvetítőplatform segítségével, az anonimitás megőrzésével.

Pontosan mi is az a Steam Market?
A létrehozója a Steam platform, amit a Valve Corporation fejlesztett 2004-ben. A célja egy olyan tartalomkészítő- és menedzselő szoftver előállítása volt, ami képes volt az új frissítéseket valós időben bevezetni, csalás- és kalózellenes védelmi intézkedésekkel. Mára a világ legnépszerűbb játékáruháza lett a videójátékok piacán, a Global Growth Insights jelentése alapján a digitális piacok legnagyobb részesedésével bír. Az online/játékban lévő Steam felhasználókról statisztikája is van a platformnak, ami bármikor megtekinthető, az aktív felhasználók száma 2026 áprilisában meghaladja a 6 milliós lélekszámot. A Steam árbevétele egyrészt a játékeladásokból/előfizetésekből kapott részesedésből, másrészt a Közösségi Piac tranzakciós díjaiból áll.
Utóbbit 2013-ban hozták létre, hogy a játékosok egymás között kereskedhessenek játékbeli elemekkel, olykor hatalmas profittal egyéni beszámolók alapján. Számos játékban lehet csereügyleteket lebonyolítani, de fontos érteni a működési elvet: A játékelemeket a játékosok vagy megszerzik játék közben, vagy megvásárolják pénzért, miután valaki eladásra kínálta a piacon. Létezik minden Steam fiókban egy úgynevezett Steam Wallet, ahol a játékáruházba lehet pénzt befizetni és elkölteni. Ezután nem lehet visszakonvertálni valós pénzösszeggé.
Azonban eladások esetén a kifizetés is ide történik, így gyakori, hogy a kereskedés-orientált játékosok bevált harmadik feleknek utalnak egy adott összeget, akik ezért igazi pénzt adnak, ilyen például a TradeIt. Ráadásul, még plusz juttatásokat, kedvezményeket is kínálnak az oldalak. Ha a Steamen belül történik a vásárlás, akkor levonnak legalább 5 százalék tranzakciós költséget minden vételi-eladási teljesítésre. Továbbá, elkerülve az arbitrázs lehetőségét, 1 héten keresztül nem lehetséges az eladás. A restrikciók miatt megerősödtek a harmadik felek, az itt folytatott ügyletekért a platform nem vállal felelősséget, de nem is tilt meg.
A továbbiakban főként a Counter Strike 2/Counter Strike Global Offensive (2023-tól CS2 néven fut tovább) játékbeli elemeivel, piacával fogok foglalkozni. A világ legnépszerűbb játéka aktív felhasználókat tekintve (beleértve a Minecraftot is), a játékbeli piaci elemek részesedése eléri a 8 milliárd USD-t, a CsMarketCap játékbeli elemzőoldal szerint. Ez meghaladja a Magyar Telekom egész piaci részesedését is, ami a magyar piac egyik legnagyobb részesedésével rendelkező vállalata.

A Counter Strike piacán az elemek értékét meghatározó tulajdonságok sokrétűek, számít egy elem ritkasága, címkéje (pl. Factory New), híresebb felhasználói (Esport játékosok), kibocsájtási mennyisége, vagy a játékban való megszerezhetőségének esélye. A játékelemek ára között hatalmas eltérés lehet, de jellemzően minden nemben van státuszszimbólumnak számító elem, például „AWP” nevezetű fegyverre a „Dragon Lore” skinért (skin: egy eszköz textúrája) hajlandóak 1,000 USD-nál is többet fizetni a felhasználók.

Előfordul, hogy vezető tőzsdeindexeknél is jobban teljesítenek az egyes elemek. Az elemzésem során először a legnépszerűbb befektetési kategóriákat (ládák, kés- és AWP fegyver skinek), illetve egy-két ismertebb típust (pl. a státuszszimbólumnak számító Gamma Doppler skin kollekció egyes darabjait) kiválasztottam és átlagos éves hozamot számoltam rájuk. Ládák esetében a kibocsájtás miatt kénytelen voltam több vizsgálati síkra bontani: voltak 1 éves ládák (CS2 ládák), mára már nem szerezhető ládák (4 éves idősík), illetve „ritka” ládák, amik egyelőre még szerezhetőek játék során (6 éves idősík). A kések és AWP skinek esetén egyaránt 6 éves időtávlatban vizsgálódtam. Összesítve, a leginkább biztos befektetésnek a ládák mondhatóak, míg a kések esetében kellően erős támaszt tudnak nyújtani az infláció ellen a kifejezetten drága, gyűjtői darabok.

AWP skinek esetében magas volatilitás jelentkezett az olcsóbb darabok között (Capillary kollekció), de reziliensek maradtak a jellemzően drága kollekciók, amelyek nagy kereslettel rendelkeztek (Asiimov). A ládák komoly növekedési potenciálját a korlátozott kínálat adja: ha nincs több játékbeli kibocsájtás, a kinyitásukkal (amiből jellemzően skineket lehet szerezni, gyakran szerencsejáték vádját magával hordozva) egyre csökken a kínálat és ha fennmarad a keresleti oldal, nagy áremelkedés következhet be (ez történt a mostani időszakig, de mivel a játék döntése a kibocsátás, szabályozás, egy kibocsájtási hullám bármikor árfolyamesést hozhatna).



Ugyanakkor, jellemzően nagyon eltérőek a csoporton belüli hozameloszlások a skin-ek esetén, általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb hozamokat a játékban relatíven hatalmas értékről induló termékek hozták, a besorolási típusoktól függően (pl. Factory New típus), illetve, hogy „Stat-Trak” tulajdonsággal rendelkezik-e (a játékbeli eredményeket számolja és felírja a fegyverre az élettartama során, egyfajta skill presztízset adva a játékosnak).

A fő driver feltehetően a Stat-Trak tulajdonság.Gyakran nagyobb return-t biztosított a birtoklójának, mintha nem rendelkezett volna ezzel a fegyver. Ez utalhat stabilabb keresletre, de árelfogadó közönségre is (játékfüggők árelfogadóbbak a skill tracking miatt).
Milyen kockázatokat vállalunk a piacon?
Mint minden kereskedés esetén, itt is kockázatot vállalunk a nagyobb hozamért cserébe. A játékpiac sokkal veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb lehet még a jellemzően magas kockázati besorolású instrumentumoknál is (pl. commodities, kriptopiac).
Először is, a fundamentális értékteremtését vizsgálva, gyakorlatilag semmit sem érnek a termékek. Egy digitális lenyomat, legjobban festmények, NFT-k „értékteremtő” képességéhez hasonlítható, az előre várható cash flow minden esetben nulla vagy ahhoz közeli, így semmiképp se nevezhető racionális pénzügyi döntésnek ezek megvásárlása. Hasonlóan a műalkotásokhoz, az árazás különösen nehéznek bizonyul. A ládák bevezetésekor magas árfolyamról indulnak, amíg a reális piaci kereslet-kínálati egyensúly be nem következik (eddig a pontig ezek ára esik, ezért hatalmas bukás lehet a buy & hold stratégia).
Aggodalomra adhat okot a likviditás is: a magas költséggel járó termékek (kés skinek, ahol az alsó kategória is 500-600 USD) esetén kicsi a kereslet (napi 20-30 eladás). Ez is nehezíti a fair árazást, ha 20-30 eladót kell figyelni, gyakran változhat az ajánlati ár és hatalmas spreadek lehetnek a tételek között.
A több platform is több kockázatot rejt: A Steam kontrollált terében alacsony a mozgásterep, gyakran nem kereskedési céllal történik az adás-vétel, a harmadik feles oldalak közöttt pedig előfordulhatnak scammer oldalak, erre a Steam is rendszeresen felhívja a figyelmet. Ebben az esetben egy eladással elbukhatjuk az elemet és a bevételt is utána. A platformokon nem ugyanolyan ajánlatok vannak, ezért a kedvezőtlen üzletekre is oda kell figyelni.
Skálázási rendszer
Adott skineknek van egy címkézése (pl. Factory New). Ezt ládanyitáskor automatikusan hozzárendeli a játék a fegyverhez, ami befolyásolja az értéket. De ha van két ugyanolyan címkézésű fegyver, eltérő színnel, paraméterezéssel (pl. Stat-Trak, Souvenir stb.), a korlátozott információk miatt nem tudjuk tökéletesen beárazni.
A Steam maga is okozhat problémákat, a bejelentések, játékbeli döntések (pl. egy ládát kivonnak a forgalomból, nem lehet többé piacon kívül megszerezni) komoly veszteségeket/ nyereséget is jelenthetnek egy csapásra. Amikor egy új update-el hozzá lehetett piacon kívülről jutni különleges, ritka késekhez, a kés piac egy csapásra összeomlott a pánik miatt (nem volt ritka a 70 százalék feletti áresés se egy napon belül). A fejlesztők engedélyezték, hogy 5 „Covert” tárgyat azonos kollekcióból, egy késre/kesztyűre cserélhessenek. Gyakran így fillérekért szereztek egyes játékosok több száz dolláros eszközöket, gyökeresen felforgatva a piacot. Ezután felmerült sokakban az aggály, hogy akár Steam fejlesztők akarnak hasznot húzni a piacból a szabályok hiánya miatt.
Mivel a Steam hivatalosan nem egy pénzügyi célú, brókertevékenységekre szakosított intézmény, nem terhelik a pénzügyi intézmények szabályzatai és nem is terjednek ki a játékosokra sem (leszámítva az egyéb bevételekre vonatkozó adózási kötelezettséget). Így jogilag elképzelhető, hogy egy-egy nagyobb személy által „pump and dump”-olt árfolyamok nyereségeit nem követelhetik vissza a károsultak.
A Steam Piac ezért egy veszély kereskedési opció, viszont megvannak a saját komoly nyereségtörténetei is. Mindenesetre, a befektetői kultúra terjedésével egyre gyakrabban fognak felbukkanni olyan hasonló alternatív kereskedési piacok, mint a CS2 piaca, így a profi kereskedőknek érdemes legalább megismerkedniük az új piacok dinamikájával.



Hozzászólások