Az elmúlt két évben a dollár tartós erősödésen ment keresztül, aminek hatására egy ponton sikerült elérnie a paritást az euróval szemben, amire több, mint 20 éve nem volt példa. Annak ellenére, hogy azóta egy korrekció is történt továbbra is az egy éves csúcs körül mozog a devizapár árfolyama. De hogyan birkóznak meg a feltörekvő piacok a nemzeti valutájuk dollárral szembeni leértékelődésével?
A zöldhasú erősödése
Az amerikai dollár felértékelődésének okai között szerepelnek a borús globális gazdasági kilátások, az orosz-ukrán, és az utóbbi időben az Izrael és Palesztina közötti katonai konfliktusok, illetve a Fed által az inflációra válaszul megnövelt kamatlábak. Mivel a dollárra a befektetők, mint egy biztonságos menedékként tekintenek, a bizonytalan időkben inkább bezárják az európai és fejlődő piaci pozícióikat, és jellemzően a stabilabbnak vélt Egyesült Államokba fektetik a pénzüket. Az USA szempontjából az erős dollárnak több pozitív hatása is van, többek között az import áruk árcsökkenése, illetve az olcsóbb utazás az amerikai lakosság számára. Ennek természetesen vannak hátulütői is, többek között az idegenforgalom csökkenése, illetve az amerikai vállalatok export termékeinek a drágulása, ami a kereslet lassulását hordozza magával. A negatív hatások azonban globálisan is érezhetőek, legfőképpen a feltörekvő piacok szenvedhetik meg a zöldhasú hosszú távú erősségét.
Forrás: yahoo.finance.com A Dollár Index árfolyama
Inflációs nyomás
Mivel a világ legelterjedtebb tartalékvalutája a dollár, így a globális kereskedelem döntő többsége is dolláralapú. Amikor az amerikai deviza erősödik más valutákkal szemben, az USA-ból jövő import termékek ára is megnövekszik, ami nyomást helyez a kisebb feltörekvő nemzetek gazdaságára, és felerősíti a pénzromlást. Ezeknek a fejlett gazdaságokhoz képest magasabb az importfüggőségük, és a bejövő termékeket nagyobb arányban számlázzák dollárban, mint a fejlett társaik. Egy kisebb, fejlődő gazdaságnak egy 10%-os dollárerősödés átlagosan 1%-kal növeli az inflációt, ami a jelenlegi inflációs környezetben csak olaj a tűzre. A befektetők körében kifejezetten vonzónak számító Mexikóban az elmúlt két évben majdnem 10%-kal növekedtek az import árak, ez idő alatt pedig a Mexikói Peso, több, mint 12%-ot vesztett az értékéből. Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága ezek mellett, a világ egy jelentős részéhez hasonlóan magas inflációval is küzd, 2022-ben majdnem 8%-os volt a pénz éves romlása, de ez átlagosan megfigyelhető a fejlődő gazdaságokban, ahol 2023-ban az átlagos infláció 8,5% körül mozog, ami majdnem kétszer akkora, mint a fejlett gazdaságokban.
Forrás: fred.stloiusfred.org, saját szerkesztés
Az erős dollár hatása azonban túlmutat az Egyesült Államokból érkező áruk közvetlen importján Mivel a nyersanyagok árait is dollárban jegyzik, így ilyenkor az olaj, a búza, kukorica és a fémek piaci ára is növekszik. Ez a jelenség a 2022-ben alapból magasra emelkedő nyersanyagárakra is rátett még egy lapáttal.
Hitelpiaci problémák
Az inflációs nyomás mellett az erős amerikai deviza megnehezíti az adósság törlesztését azok számára, akik dollárban vettek fel kölcsönt, bevételeik viszont más pénznemben vannak. Ez egy kifejezetten nagy probléma a feltörekvő gazdaságokban a kormányok és vállalatok számára, hiszen a felvett kölcsöneik egy jelentős része dollár alapú. Ennek egyik oka, hogy a hitelezők sokszor nem hajlandóak elfogadni a kisebb országokkal járó devizakockázatot, és csak biztonságosabb devizákban vállalnak hitelezést. A fentebb említettek következménye az, hogy a hitelek törlesztésének a költsége megemelkedik, amely az alacsony bevételű országokat csődközeli helyzetbe tudja sodorni. Az elmúlt egy évben rekordszámú, több, mint öt állam, Fehéroroszország, Ghána, Libanon, Sri Lanka, illetve Zambia nem tudták időben fizetni a kötvényeik után az adósságukat. Ebben szerepet játszott a koronavírus járványból fakadó gazdasági lassulás is, amiből sok szuverén állam csak magas kölcsönök felvételével tudott kilábalni.
Bázispontbeli különbség a csődközeli országok és az amerikai, kockázatmentes államkötvények között Forrás: Reuters.com, saját szerkesztés
Egy erős dollár önmagában természetesen nem tud csődbe vinni egy jól működő gazdaságot, de a már alapból is nagy mennyiségű hitellel rendelkező, gazdaságilag rosszul teljesítő államokat át tudja lökni a holtponton, és megnehezítheti az adósság újra strukturálását.
Hogyan lehet védekezni?
Mivel hivatalosan a FED-nek a döntéshozatalában csak az Egyesült Államok érdekeit szabad figyelembe vennie, így az erős dollárt az államoknak maguknak kell menedzselniük. A közelmúltban több ország, többek között Japán is beavatkozott a devizapiacokon, hogy a dolláreszközök eladásával erősítsék a saját valutáikat. 2022 első felében a fejlődő piacok devizatartalékjai több, mint 6%-kal estek vissza, így védve magukat az erősödő dollárral szemben. Habár ez rövidtávon jó megoldást tud kínálni, hosszútávon, például egy recesszió esetén vissza tud ütni, ha a jegybankok felhasználják a létfontosságú dollártartalékokat, és csökkentik a likviditásukat. A közvetlen devizapiaci közbelépés mellett van lehetőség a monetáris politika módosítására is, amire a világ egy jelentős részében a növekvő infláció miatt szükség is van, ez ellenben magával hordozza azt a veszélyt, hogy egy túl agresszív kamatemelés recesszióba sodorhatja az országot. Egy felelősségteljes fiskális politikával szintén lehet kompenzálni a negatív hatásokat, ezzel csökkentve az inflációt és a költségvetési hiányt, ami hosszú távon segíthet stabilizálni a deficittel és az adóssággal kapcsolatos kihívásaikat. Habár a fentebb említettek ellensúlyozhatják a felértékelődő dollárt, az erős amerikai deviza hatásait így is érezni fogjuk, és hosszú távon megoldást csak a dollár árfolyam normalizálódása hozhat. Egy extrém erős, a mögöttes fundamentumokkal szembemenő dollár ellen van lehetőség egy közös, internacionális beavatkozásra, ahogy az történt 1985-ben a Pláza Egyezmény keretein belül, ahol az Egyesült Államok, Japán, Nyugat-Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság állapodott meg a közös devizapiaci beavatkozásról. Ettől a ponttól viszont egyelőre nagyon messze állunk, és irreális dollár erősödést kéne látnunk ahhoz, hogy valami hasonló újra bekövetkezzen. Addig is, a dollár felértékelődése által jelentett kihívások legyőzésére az érintett országoknak pontos stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy megtartsák a devizájuk és a gazdaságuk stabilitását.