A japán jegybank történelmi lépést tett kedd reggel amikor majdnem két évtized után először emelt kamatlábakat. Ezzel a döntéssel utolsó országként számolták fel a náluk már 2017 óta tartó negatív kamatlábakat, és az eddigi -0.1-es kamatlábat 0.0 és 0.1 közé terelték.
A kifejezetten laza monetáris politikájú Japán eddig erősen eltért a többi országtól, ezzel a döntéssel azonban kicsit felzárkózni látszanak, azonban a jegybank szerint „a támogató monetáris politika korszaka még nem ért véget”.
A döntés nem merül ki ennyiben, a továbbiakban a jegybank bejelentette a 2006-ban bemutatott YCC, azaz Yield-Curve Control (magyarul: hozamgörbe-szabályozás) megszüntetését, melyet a hosszútávú államkötvényeik hozamának szabályozására vezettek be. Mindemellett a jegybank bejelentette, hogy felhagy a kockázatosnak ítélt értékpapírok, azaz a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) és REIT-ek(ingatlanalapok) vásárlásával.
A japán jegybank kamatlábai
A szokatlan monetáris politika
Japán már a kilencvenes évek vége óta küzdött a deflációval, ami rendkívül káros lehet a gazdaságra nézve, mivel a hatására csökkennek a fogyasztói kiadások, az adósságok reálterhe növekedik, a vállalatokba és beruházásokba vetett bizalmat csökkentheti és mindemellett stagnáló bérekhez és gazdasághoz vezethet. Ezenfelül a monetáris politikai eszközök hatékonysága is csökken, valamint pénzügyi instabilitás is várható defláció alatt.
De mi is vezetett a deflációhoz Japánban? Japán évtizedeken keresztül egy gazdasági csodaként volt emlegetve, a huszadik század második felében szinte a semmiből a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. Azonban semmi sem tart örökké, a nyolcvanas évek végén egy ingatlan és részvény buborék alakult ki, ami a kilencvenes évek elején be is döntötte a piacot. Ennek következtében számos kereskedelmi bank rossz hitelekkel működött, az ügyfelek nem törlesztettek és így a bankok hitelezési kapacitása lecsökkent. Ezt tovább fokozta, hogy ezek a bankok a törleszteni nem tudó cégeket nem hagyták bedőlni, hanem tovább hitelezték őket. Ezek az úgynevezett „Zombivállalatok” nem tudtak növekedni, de hatalmas pénzeket emésztettek fel, és fennmaradásuk megakadályozta a szükséges piaci szerkezeti átalakulást, így a gazdasági növekedést is lassították. Mindemellett, és ezek hatására a japán lakosság elkezdett kevesebbet költeni. És végül, de nem utolsó sorban a japán a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, a lakosság körülbelül 30 százaléka 65 év feletti, és ezen korosztály jóval kevesebbet költ, mint a fiatalabb, illetve az aktív munkaerő is csökken az öregedés miatt.
A defláció megállítása és a gazdasági teljesítmény fokozása érdekében 2013-ban japán akkori miniszterelnöke Shinzo Abe egy új megközelítést vezetett be, melynek egyik legfontosabb célja volt elérni egy stabil 2 százalékos célinflációt, a QQE (mennyiségi és minőségi lazítás/enyhítés) segítségével. Majd 2016-ban egy újabb kezdeményezésük volt a YCC (hozamgörbe-szabályozás), ugyanis a QQE megjelenése után a hosszúlejáratú kötvények hozama lecsökkent, ami egy laposabb hozamgörbét eredményezett, amely nem túl kedvező a pénzintézeteknek, akik olcsón szeretnek hitelt felvenni és drágábban kiadni azt. Így a YCC elsődleges célja a hosszútávú államkötvények hozamának szabályozása volt, melyet a jegybank a kötvényvásárlások mértékével befolyásolt, ha többet vettek a kötvények ára megemelkedett így alacsonyabb hozamokat eredményezett, ha kevesebbet a kötvények ára lecsökkent, míg a hozamuk nőtt. Így a pénzintézetek bátrabban mertek hitelezni. Ezen döntéseknek hála, Japán ki is lábalt a deflációból, azonban sikerült átesniük a ló túloldalára.
Miért pont most?
Az elmúlt egy-két hétben már sokan rebesgették egy kamatemelés lehetőségét, ennek egyik legfontosabb oka, hogy az inflációs adatok majdnem két éve, 22 hónapja meghaladják a 2 százalékos célinflációt.
Japán inflációs adatok
Azonban döntés azért nem született idáig, mert a döntéshozók biztosak akartak lenni abban, hogy az árak és a bérek együtt mozognak. Erről az elmúlt két év második megegyezése a szakszervezetek és a nagyvállalatok közt folyó bértárgyalásokról meggyőzte őket, ugyanis ezek a tárgyalások rekordmagas bérnövekedést eredményeztek, így tökéletes alkalomnak bizonyult ez a jegybanknak egy emelésre.
A kamatlábak emelése mellett a jegybank bejelentette, hogy felhagynak a mások által radikálisnak tartott hozamgörbe-szabályozással, így a jövőben a kötvényhozamok jobban ki lesznek téve a szabadpiac szeszélyeinek. Itt fontos megemlíteni, hogy a jegybank korántsem hagyja abba az állampapírok vásárlását, sőt továbbra is fenntartják a haviszinten körülbelül 6000 milliárd yen értékű kötvényvásárlást, ami körülbelül 40 milliárd dollárral egyenlő. Mindemellett a jegybank bejelentette, hogy felhagy a kockázatosabbnak számító értékpapírok, mint az ETF-ek és ingatlanalapok vásárlásával, és év végétől a vállalatikötvény, valamint váltó (Commercial paper) vásárlásaival is felhagy.
A döntés hatásai
A devizapároknál elsősorban a dollár-yen árfolyamváltozását érdemes vizsgálni, ugyanis azt követik a legtöbben a XXX/YPN devizapárok közül, itt, ahogyan a többi devizapárnál is egy erősebb korrekció megfigyelhető. A dollár yen devizapár egy 150-es árfolyam felett zárt, ami egy egész erős yen gyengülés eredménye, ez kifejezetten érdekes tekintve, hogy általában a kamatemelést követően erősödni szoktak a devizák. Emellett most a részvények volatilitásának emelkedésére is lehet majd számítani, azonban ez általában csak rövidtávon megfigyelhető történés, utána a részvények volatilitása jellemzően lecsökken. Ezt a jelenséget japán legnagyobb indexe a Nikkei, ami nemrég új csúcsot állított fel tökéletesen mutatta be. A keddi nap egy rendkívül volatilis napnak bizonyult a kereskedésben, összességében a nap folyamán egy kicsit erősödött is az index. Hosszútávon a kötvényhozamok emelkedésére lehet majd számítani a hozamgörbe-szabályozás felszámolása, valamint a kamatemelés miatt is. A keddi napot a tíz éves államkötvény egy kis árfolyameséssel zárta.
Az USD/JPY árfolyama az elmúlt 5 évben
Forrás: FRED.com
A jegybank viszonylag friss elnöke Kazuo Ueda, azt nyilatkozta, hogy a rövidtávú yen árfolyam változásokhoz a szokásos módon nem szeretne hozzászólni, egy nagyobb elmozdulás esetén pedig, amelynek hatása lenne a gazdaságra fel vannak készülve a megfelelő monetáris politikai döntésekkel.