Termék most, fizetés később: A BNPL térnyerése
- Szőke Viktória
- 13 órával ezelőtt
- 5 perc olvasás
Manapság egyre több webshopban válik elérhetővé a Buy Now, Pay Later (BNPL) mint fizetési opció. A modell működése egyszerű: lehetőséget ad a vásárlóknak a részletfizetésre, akár kamatmentesen vagy egy minimális díj ellenében, jellemzően 30 napon belüli vagy havi bontással. A vásárlás ezáltal ránézésre könnyebb, gyorsabb és szélesebb rétegek számára elérhető, így nem meglepő, hogy népszerű a fogyasztók körében. Ritka azonban az, hogy a nagyvállalatok érdekei egybevágnak az átlagos vásárlóéval, így felmerül a kérdés, hogy miért lehet jó az előbbinek, ha az őket megillető fizetséget csak később kapják kézhez – tekintve, hogy ezek a konstrukciók gyakran kamatmentesek.
A válasz egyszerű: a BNPL nem kizárólag a vásárlás megkönnyítéséről vagy a vásárlók segítéséről szól, hanem sokkal inkább az elköltött összeg növeléséről. A fizetés és a fogyasztás időben elválnak egymástól, és nincs bonyolult igénylési folyamat sem, így a hitel gyakorlatilag „láthatatlanná” válik. A költés pszichológiai hatása jelentősen csökken, hiszen a vásárló a teljes összeg helyett csak egy kisebb részlettel számolva mérlegel, növelve a vásárlás esélyét. Egy kutatás szerint ehhez hozzájárulhat az is, hogy a hitelkártyás (illetve általánosságban a hitelalapú) vásárlások esetén lényegesen alacsonyabb a vásárlók impulzuskontrollja, így nemcsak nagyobb a valószínűsége, hogy egy adott termék megvásárlása mellett döntenek, hanem hajlamosak többet is kiadni. Ezen felül a XXI. században egyre inkább normalizálódik az úgynevezett „azonnali kielégülés”, hiszen az internet elterjedésével az információ és szórakozás is bárhol, bármikor azonnal elérhetővé váltak. Ez adhat további magyarázatot arra, hogy miért képtelenek sokan várni a kívánt termékre, ezáltal pedig azt is, hogy miért is lett ilyen népszerű a BNPL-modell.
Több vásárlás, nagyobb kosár
A konstrukció értéke tehát nem csupán a kényelmi faktorban, hanem a döntések torzításában is rejlik: nemcsak megkönnyíti a fizetést, de növeli a fogyasztást is.
A Harvard egy kutatása szerint a vásárlás valószínűségét 17 százalékról 26-ra, a kosárméretet pedig átlagosan 10 százalékkal növelte a BNPL, ami elsősorban a pénzügyileg korlátozott helyzetben lévő fogyasztókra van hatással. Ezek a vásárlók magasabb arányban támaszkodnak különböző hitelkonstrukciókra és nagyobb valószínűséggel élnek az egyre gyakrabban látható „Pay in 4” lehetőséggel, melynek segítségével egy összeget 4 egyenlő részben egyenlíthetnek ki, vásárláskor csak az első 25%-ot fizetve. A kutatás arra is rávilágított, hogy a pénzügyi okokból általában kisebb kosárral rendelkező fogyasztók körében sokkal jelentősebb (14 százalék) volt a kosárméret növekedése, mint azoknál a vásárlóknál, akik eredetileg is nagy kosarakkal rendelkeztek (3 százalék). Ez is bizonyítja, hogy főképp nem kényelmi, hanem inkább pénzügyi okokból választják az emberek ezt a fizetési módot.
A szolgáltatás ára
Felmerül azonban a kérdés, hogy ki fizet ezért a konstrukcióért, ha az kamatmentes vagy csak nagyon alacsony kamattal jár? Ez nem más, mint maga a kereskedő. A díj általában 3-6 százalék tranzakciónként, ami lényegesen magasabb, mint a bankkártyákkal asszociált ár. Ennek ellenére a bevétel növelése érdekében egyre több kereskedő él a szolgáltatással.
Természetesen ezen vállalatok kompenzációjában részt vesznek a fogyasztók is, hiszen a késedelmi díjak gyorsan összeadódnak. Egy kutatás szerint majdnem 40 százaléka a BNPL-t használó amerikai fogyasztóknak már több mint egyszer késett egy részletfizetéssel. Ezért a kompenzációért cserébe viszont a nemfizetés kockázatát is leveszik a kereskedők válláról, hiszen azok legtöbbször rögtön a vásárláskor megkapják az összeget, amelyet később a BNPL szolgáltató „hajt be”. Ez a kockázat egyébként a késésekkel szemben kifejezetten alacsony; a nemfizetés aránya 2 százalék alatt van.
A siker számokban
Az ábrán látható, hogy a konstrukció térnyerése mögött milyen lenyűgöző számok állnak. A modell közvetlen hatást gyakorol a bevételre a kosárméret és a vásárlás valószínűségének növelésével, nem meglepő tehát, hogy a piac gyorsan nő. Egyes kereskedők 10-15 százalékos növekedést tapasztaltak az ismétlődő vásárlások számában, és a szolgáltatást használó fogyasztók általánosságban több mint 6 százalékkal magasabb összeget költenek, mint a többi vásárló. A jelek szerint a piac az elkövetkező években a BNPL további növekedésére számíthat, hiszen napjainkban használata egyre népszerűbb a mindennapi kiadások esetében is, annak ellenére, hogy nem feltétlen a pénzhiány a használat elsődleges oka: a rendszeres használók nettó havi jövedelme több, mint 630 ezer forint. A magas hűség a felhasználók között szintén a növekedést támogatja. A felsorolt tényezők azt sugallják, hogy a BNPL komoly versenyelőnyt jelenthet az online kereskedők számára, és jelentősége az elkövetkező években tovább fog nőni.
A fentebb említetteket támasztja alá az átlagos hitelmérték növekedése is. A 2021-es mélyponton lévő kamatkörnyezet hatására jelen lévő kiugróan magas hitelmértéktől eltekintve is megfigyelhető a fellendülés. Ennek oka lehetnek a magasabb hiteligények, az infláció elleni védekezés vagy a kamatkörnyezet változása. Tekintve, hogy valójában a BNPL is a hitel egy (rövid lejáratú, alacsony összegű) fajtájaként funkcionál, ezek a számok mindenképp optimista képet festenek a piac számára.
A siker nem teljesen egyforma azonban a világ minden pontján. Globálisan 5-6 százalékát teszi ki a BNPL piac az online vásárlásnak, de ez a szám bizonyos országokban, például Svédországban és Ausztráliban 10 százalék felett van. Az eltérő regionális népszerűség mögött részben pénzügyi és kulturális különbségek állhatnak: azokban az országokban, ahol a hitelkártyák kevésbé elterjedtek, a BNPL vonzó alternatíva lehet. A vásárlók hitelfelvételhez és adóssághoz való hozzáállása szintén eltér, és befolyásolhatja a modell elfogadottságát. Az okoktól függetlenül azonban a trend mindenhol azonos irányba mutat: a BNPL fokozatosan a digitális fizetés szerves részévé válik.
Kockázat hosszútávon
A sikerek ellenére a modell hosszútávú fenntarthatósága számtalan kérdést vet fel. Bár a nemfizetés aránya jelenleg alacsony, hitelkonstrukcióként mégsem lehet teljesen kockázatmentes.
A BNPL-konstrukciók lehetővé teszik a párhuzamos hitelfelvételt, ezzel lehetővé téve a kötelezettségek gyors felhalmozását. Mivel ezek kis összegek, egyenként kezelhetőnek tűnnek, de gyorsan felhalmozódhatnak, főleg a pénzügyileg korlátozott helyzetben élő vásárlók számára, akik a szolgáltatás legfőbb felhasználói rétegét alkotják. Mivel a hitelértékelési rendszereken kívül esnek ezek a szolgáltatások, a fogyasztók akár több szolgáltatónál is felvehetnek egyszerre kötelezettségeket. Erről adat nincsen központilag gyűjtve, a valós eladósodottság nincsen mérve.
A szabályozók világszerte reagálnak erre a jelenségre. Több országban indult már vizsgálat arról, hogy miképp lehetne a BNPL-t szigorúbban kezelni és akár a hagyományos hiteltermékek közé beemelni az előírásokat, az átláthatóságot és a fogyasztóvédelmet tekintve.
Összességében a láthatatlan hitelről
A BNPL tehát nem csupán egy újabb fizetési opció, hanem egy tudatosan kialakított üzleti modell, amely a fogyasztói viselkedés és döntések óvatos befolyásolásával növeli a vállalatok bevételeit. A rendszer látszólag a vásárlók érdekeit szolgálja, a pénzügyi nehézségekkel küzdőkön segít, valójában azonban elsősorban a kereskedők és a szolgáltatók számára teremt értéket. Minél kevésbé érzékelhető egy kiadás, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy megszületik a vásárlási döntés. Ez a szolgáltatás éppen erre épít. Ez nem feltétlenül jelent problémát, amíg a fogyasztók tisztában vannak a döntéseik következményeivel. A kérdés inkább az, hogy egy olyan környezetben, ahol a fizetés egyre inkább „láthatatlanná” válik, mennyire maradnak tudatosak ezek a döntések, és hosszú távon ki fizeti meg igazán ennek az árát.
Hozzászólások