Rögtön egy tételmondattal kezdenék: Az olyan tail risk események, mint a legjobb vagy a legrosszabb napok nagyon nagy mértékben befolyásolják a befektetők hozamait minden időtávon. De mik is a tail risk események, és hogyan definiálom a legjobb és a legrosszabb napokat?
Az utóbbi időben több olyan ábrába is belefutottam, mely a legjobb napokról való lemaradás hozamokra való hatásával, vagyis másképpen a piac időzítésének költségével foglalkozik. Itt alább a J.P. Morgan Asset Management kutatásának eredménye látható.
2003 eleje és 2022 vége közötti eltelt 20 évben az S&P 500 átlagosan évi 9,8 százalékos hozamot produkált, ellenben nem számolva a 40 legnagyobb emelkedő napot, már egy éves -1,1 százalékos hozamot láthatunk. A számok magukért beszélnek, rendkívül nagy költsége lehet annak ha valaki megpróbálja időzíteni a piacot, azonban ezek az ábrák csak a történet egyik részét mutatják be. Az alábbiakban a Nasdaq 100 index teljesítményének empirikus elemzése következik a legjobb, illetve a legrosszabb napok nélkül, több időtávon keresztül is bemutatva.
A JP Morgan kutatásához hasonló eredményeket láthatunk, ha a 1990 és 2022 közötti időszakban vizsgáljuk a Nasdaq 100 index teljesítményét. Ebben a 33 évben 12,5 százalékos hozamot ért el évente az index, azonban az 50 legnagyobb emelkedő nap nélkül ez az érték csupán 0,5 százalék lenne. Eget rengető különbséget láthatunk ebben az esetben is.
Arról ellenben kevesebb kutatás érhető el, hogy mi történt volna, ha valakinek sikerült volna elkerülnie az 50 legrosszabb napot. Egy ilyen szcenárióban évente 25,3 százalékot lehetett volna zsebre tenni. Pedig statisztikailag ennek az esetnek is pont ugyanakkora a valószínűsége mint, hogy valaki pont az 50 legjobb nap előtt szálljon ki a piacból.
Sejthetjük, hogy valószínűleg egyik extrém eset se történt meg a valóságban, ennyire nem lehet se szerencsétlennek, se szerencsésnek lenni és a valószínűségszámítás alapján is annak az esélye, hogy valaki 8314 napból pont az 50 legjobb vagy legrosszabb napon ne rendelkezzen pozíciókkal nagyon erősen konvergál a nullához.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért is hasznosak ezek a számok?
Ha nem is nominálisan fókuszálunk ezekre a hipotetikus hozamokra, az arányok azért akkor is nagyon sokat mondóak. Ezen az időtávon a valószínűségi eloszlás két szélén lévő 50-50 nap összesen a napok 1,2 százalékát teszi ki. A napok ekkora százaléka dönt végső soron arról, hogy egy befektető meg tudja-e verni ki-be ugrálgatással a piac hozamát.
Ezt támasztja alá az is, ha megnézzük, hogy milyen különbséget jelent, ha kihagyjuk ezeket a tail risk napokat. A 100 legextrémebb nap nélküli 12 százalékos hozam nem mutat jelentős eltérést az időszak összes napját tartalmazó 12,5 százalékhoz képest.
Ezen a 33 éves távon jól megfigyelhető, hogy a klasszikus buy and hold stratégia és a piac időzítésével foglalkozó trading stratégiák közötti hozameltérést nagymértékben az magyarázza, hogy mit csinált az adott befektető ezen a pár extrém napon.
A továbbiakban két részre bontottam a vizsgált 33 évet, azon szempont mellett, hogy egy trendszerűen emelkedő periódusról vagy egy volatilisebb, válságokkal, nagyobb esésekkel leírható időszakról beszélhetünk.
Szélcsendben is sokat számít az időzítés
A nyugodtabb, trendszerűen emelkedő periódusok közé soroltam a 1990-1997, 2003-2007 és a 2012-2019 közötti időszakokat. A konkrét hozamokat az utóbbi perióduson mutatom be, de a másik kettőben is hasonló eredmények születtek.
A teljes 1990 és 2022 közötti időszakhoz képest nem láthatunk jelentős eltérést, bár meghökkentő lehet, hogy az 50 legnagyobbat emelkedő nap nélkül kb. nulla hozamot lehetett elérni, szemben az összes napot magába foglaló évi 18 százalékkal.
A legrosszabb napok nélküli és a tail risk napok nélküli hozamok arányaikban kifejezetten hasonlítanak a teljes, 33 éves periódus hozamaihoz viszonyítva.
Mi a helyzet turbulens időszakokat vizsgálva?
1998-2003, 2008-2011, 2020-2022. Ezekben a periódusokban számos válság, illetve tőzsdei lejtmenet volt megfigyelhető. Orosz-válság, dotcom-lufi, ingatlanpiaci lufi kidurranása, pénzügyi válság, koronavírus-járvány kitörése és a tavalyi magas inflációs számok, agresszív kamatemelések okozta esés minden eszközosztályt tekintve. Ezek magas volatilitású, nagy esésekkel jellemzett periódusként vonultak be a tőzsdei történelemkönyvekbe.
Vegyük szemügyre milyen hozamokat lehetett elérni a 2008 és 2011 közötti időszakban hasonló módszertannal dolgozva, mint a fentiekben.
Hasonló arányok és tendenciák figyelhetők meg a másik két medve piacokban dúskáló időszak alatt is. Ezen a négyéves időtávon az évi 2,7 százalékos hozammal szemben, már a 10 legjobb nap nélkül is sokkal rosszabb hozamot láthatunk, az 50 legjobb nap nélküli évi -39,7 százalékos hozam pedig egészen sokkoló adat.
Hasonlóan nagy szerepe volt a legrosszabb napoknak is ebben a periódusban. Ha valaki el tudta kerülni a 10 legnagyobb eső napot, akkor évi 22 százalékos hozamot tudott realizálni. Az 50 legrosszabb nap nélküli évi 79,1 százalékot pedig nem kell nagyon magyarázni.
A tail risk eseményektől megtisztított hozamokat vizsgálva, gondolhatnánk azt, hogy ez egy unalmas, oldalazó időszak volt a piacok életében. Azonban a korábbi két ábrából egyértelműen következik, hogy az e 4 év alatti 1008 kereskedési napból 100 nap jelentős mozgásokat produkált és hatalmas mértékben tudta torzítani egy trader vagy egy befektető hozamát, az hogy mit csinált ezeken a napokon.
Mennyire vonzzák egymást a legjobb és a legrosszabb napok?
Röviden: nagyon is! A nagy képet nézve a napok 1,2 százalékát kitevő 50 legnagyobb emelkedést, illetve 50 legnagyobb esést produkáló napok hasonló időpontokban történtek.
Jobban belenagyítva, és kiemelve a 2008 szeptembere és 2009 március vége közötti időszakot, láthatjuk, hogy ezek a tail risk események egymást követő hetekben, néha egymás utáni napokban történtek.
Külön érdemes megvizsgálni 2020 márciusát, amikor nyilvánvalóvá vált a tőkepiacok számára is a koronavírus-járvány valós fenyegetése. Ahhoz, hogy egy napnak a hozama bekerüljön a 100 legextrémebb nap közé a vizsgált 33 éves periódust tekintve minimum 5,7 százalékos emelkedésnek vagy minimum -5,25 százalékos esésnek kellett történnie az adott napon.
Ekkor március 9. és 17. között, mindösszesen hét darab kereskedési nap alatt, három extrém eső és kettő extrém emelkedő nap is volt. Amit aztán szintén négy extrém emelkedő nap követett a következő három hétben.
Természetesen itt sokszor nem csak önmagában az inga visszalengését, azaz az emberi túlreagálás korrekcióját láthatjuk, hanem sok esetben jelentős fundamentális vagy éppen a piaci szentimentben következnek be változások. Pontosan ez történt 2020 március 23-án, amikor is a FED bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog venni állampapírokat és MBS-eket, így biztosítva a végtelen likviditást a piacoknak. Ezt követően másnap egy 7,4 százalékos, míg negyednap egy 5,7 százalékos fel pattanást láthattunk.
Konklúzió
Az mindenképpen kijelenthető, hogy a Nasdaq 100 és vélhetően más tőzsde indexek esetében a hozamok jelentős részéért a napok rendkívül kevés százaléka a felelős. Aki a passzív indexkövető buy and hold stratégiánál valamilyen aktívabb stratégiát szeretne alkalmazni, annak az eredményességét, – ha eltekintünk a tőkeáttétel használatától – akkor döntően az fogja befolyásolni, hogy a nagy mozgással járó tail risk eseménynek számító napokon van-e kitettsége az adott indexben, vagy éppen nincs.
Egy időzítéssel próbálkozó aktív stratégia akkor tud többlet hozamot generálni, ha minél több extrém emelkedő napban benne tud lenni, illetve ha minél több extrém eső napból tud kimaradni. Azonban könnyen belátható, hogy ezeknek az eltalálása rendkívül nehézkes, sokszor szerencsejáték-szerű. Ellenben annyi megállapítható, hogy a turbulens időszakok, mikor nagyobb esések figyelhetőek meg, hosszú távon nagyobb eséllyel lehetnek jó long oldali beszállók a vizsgált időszakban.
Farkas Zsombor
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.