• Hadnagy Milán

Passzív befektetések - egy rejtett szisztematikus kockázat?

A tőkepiacok nagyon összetett, komplex rendszerek, és a sikeres kereskedővé válás rengeteg időt és munkát igényel. Ezen okok is jelentős szerepet töltöttek be annak a tőzsdei hüvelykujj szabálynak a kialakulásában, miszerint egy részvénypiaci index teljesítményét követő vagy egyéb diverzifikált ETF vásárlása jó választás a kezdő kereskedők számára. Akkor mégis lehet “ingyen ebéd” a Wall Streeten?

Borítókép: Karolina Grabowska fotója a Pexels oldaláról


Az ETF-ek és eredetük


A 2000-es években elterjedő ETF-ek - azaz Exhange Traded Fund termékek - rengeteg lehetőséget nyitottak meg a tőzsde szereplői előtt és népszerűségük hamar elsöpörte az egész világot. De mik is ezek pontosan és miért lettek ennyire kedvelt befektetési termékek?


Az ETF-ek lényegében tőzsdén kereskedhető befektetési alapok; alacsony költségekkel kínálnak egy értékpapír kosarat, mely tartalma vagy aktívan cserélődik, vagy egy index teljesítményét képezi le. A cikkben az utóbbi fajtáról lesz szó.


A termékeket kínáló befektetési szolgáltatók


A világvezető ETF-eket kínáló befektetési szolgáltatók – nagyrészt az ETF-eknek és a passzív befektetési termékeiknek köszönhetően – az utóbbi évek trendjeinek következtében csillagászati méretekig tudták növelni a kezelt vagyonukat (assets under managment, vagy AUM). A három ilyen cég mely jelentős tőkét tudott felhalmozni a Blackrock, a Fidelity és a Vanguard.


A számok milliárd dollárban értendőek – Forrás: Yahoo Finance és saját gyűjtés


Összehasonlítva a cégek kezelt vagyonait, jól látható, hogy valóban mekkorára tudtak nőni ezek az ETF-eket, illetve befektetési alapokat kínáló nagyvállalatok. Érdemes lehet egy pillantást vetni az AUM növekedési pályájára is, hiszen akkor láthatjuk, hogy ez milyen meredek trendben tudott ekkora számokat elérni.


A passzív befektetések növekvő dominanciája

A Blackrock kezelt vagyonának növekedése az utóbbi évek során – Forrás: Bloomberg


A Blackrock kezelt vagyonának növekedése mellett további források is a passzív befektetési trendek erősségét indikálják. A Bloomberg Intelligence elemzése alapján a tengerentúlon a passzív befektetések 2018-ban megelőzték aktív társaikat, 2021-ben már az itteni tőkepiaci alapokban kezelt vagyonnak csaknem 54 százaléka passzív alapokban volt. Az elemzésben továbbá a passzív befektetés minden téren való fölényét várják 2026-ra – tehát nem csupán a tőkepiaci alapok terén -, melyet egy medve piac könnyen felgyorsíthat.


A passzív befektetések kockázatai


Az indexkövető ETF-ek lehetőséget adnak arra, hogy egy befektető az ország tőzsdéjének minden szereplőjében, egy iparágban vagy egy szektorban szerezzen kitettséget. Ennek következtében értelemszerűen az egyik legnépszerűbb választás a lakossági befektetők között az USA részvénypiaci indexének, vagyis az S&P 500-nak a teljesítményét követő ETF termékek. Ily módon a befektető kisebb mértékben van kitéve a piaci eszközök egyedi kockázatának, így szinte csak a teljes amerikai piacot érintő negatív irányú kilengésektől kell tartania (ilyen lehet például egy gazdasági lassulás). Nézzük meg milyen befektetésnek bizonyul a példaként felhozott S&P 500 teljesítményét követő egyik ETF.


Az S&P 500 és a teljesítményét követő indexek az 1926-os indulásuktól kezdődően 2021 december 31-éig bezárólag 10,49 százalékos éves hozamot tudtak elérni (az index és az azt követő ETF termékek hozamai között a technikai háttér miatt lehetséges eltérés, azonban ez nem jelentős mértékű).


A S&P 500 indexet követő SPY ETF teljesítménye 1993-tól napjainkig – Forrás: Tradingview


Jól látható, hogy az amerikai részvényindexbe való befektetés hosszabb időtávon jelentős hozamokkal kecsegtet. Legalábbis első ránézésre biztosan, de sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. A 10 százalék feletti évesített hozam nem mutatja a teljes igazságot, hiszen ebben olyan éves emelkedések is benne vannak, mint a COVID-19 járvány kitörését követő több, mint 100 százalékos ralli. Amennyiben vagyonunkat 2007 októberében egy ilyen ETF-be fektettük, egészen 2013-ig kellett volna várnunk, hogy számlánk visszatérjen a kiinduló egyenleghez. Azt, hogy 5-6 évig negatív hozamai legyenek befektetéseinknek sok lakossági befektető nem engedheti meg magának, főként ha családi vagyonról, nyugdíj számláról, vagy egyéb tartós nagy összegű befektetési számláról van szó. Amennyiben a 2008-as világválsághoz hasonló események következnének be, akkor egy bank/brókercég/befektetési szolgáltató lehetséges csődje is kockázatként merülhet fel, hiszen ilyenkor megtörténik a befektetési számla likvidálása, ezzel minden értékét elveszítve.


Ez nem azt jelenti, hogy kerülni kell az ehhez hasonló befektetéseket, azonban figyelembe kell venni a vállalt kockázatokat, illetve kockázatvállalási hajlandóságunk szerint allokálni az egyes eszközosztályokat portfóliónkba (tehát ha egy SPY ETF alkotja teljes portfóliónkat, az jelentős veszteségeket is okozhat egy rosszabbodó piaci környezetben).


Egy passzív befektetési buborék lehet kialakulóban?


A passzív befektetések és ETF-ek tömeges lakossági befektetők általi adoptációja több szakértő figyelmét is felkeltették, és óvatosságra intenek.


Talán a legkritikusabb véleményt a befektetésekkel kapcsolatban a 2008-as pénzügyi válságot idő előtt felismerő Michael Burry fejtette ki. A hírhedt alapkezelő a passzív befektetéseket a szintetikus CDO-khoz viszonyította – mely termékek jelentős szerepet játszottak a pénzügyi válság kirobbanásában és terjedésében -, ugyanis véleménye szerint ezekbe az eszközökbe is úgy áramlik be a tőke, hogy elmarad a fundamentális értékpapír elemzés, illetve a kockázatok felmérése. Arra is kitért korábban, hogy a passzív befektetések miatt kevesebb figyelem kerül a kisebb kapitalizációjú értékalapú részvényekre. Érdemes megfontolni Burry véleményét, azonban az utóbbi évek során többször kiáltott farkast, mint az utólag indokolt lett volna.


Egy szintén legendás alakja a szakmának Peter Lynch is elmondta korábban véleményét a passzív befektetésekről. Szerinte hiba passzívra váltani, főként arra hivatkozva, hogy saját alapkezelői jelentősen a piac feletti teljesítményt tudtak elérni.


Fontos a szakértők véleménye, azonban nem szabad elfelejteni, hogy Burry és Lynch számára is ellenfél a passzív befektetési világ, hiszen saját aktív befektetői tevékenységüket és ügyfeleiket fenyegeti.


Gyakran emlegetik, hogy Warren Buffet, korunk és a történelem egyik legnagyszerűbb fundamentális befektetője azt tanácsolta, hogy tőkénk 90 százalékát érdemes egy S&P 500-at követő alapba fektetni. Érdekesnek tűnhet tőle, hiszen saját kereskedésében ennek szöges ellentétét képviseli, rendszeresen legyőzi a viszonyítási alapként szolgáló indexet, és a diverzifikációja is eltérő, hiszen a Berkshire Hathaway koncentrált portfóliójában a legutóbbi közzététele alapján csaknem 50 százalékot tett ki egy egyedi részvény.


Konklúzió


A passzív befektetések és ETF-ek egyértelműen egy kiváló és olcsó alternatívát jelentenek akár lakossági befektetők, akár egyéb szereplők számára egyaránt, főként ha a kereskedő nem szeretne, vagy nincs ideje foglalkozni befektetéseivel. Azonban a kezdő befektetők és nem szakmabeliek között kialakult hüvelykujj szabály, miszerint a pénzünket elég csupán egy indexkövető alapba tenni és évekre benne hagyni, nem feltétlen pontos. Ezek a mondatok néha egy Ponzi-sémához hasonló felfogásban tüntetik fel a tőkepiacot, ahová csak berakjuk megtakarításunkat és utána szépen gyarapodik az évek során. Ez a felfogás pedig nem sok jóhoz vezethet.


Jogosan merülhet fel így a kérdés: akkor nem érdemes passzívan befektetni?

A passzív befektetések jó befektetési eszköznek bizonyulnak, azonban ezekkel a termékekkel is óvatosan kell eljárni, és mérlegelni, hogy mekkora súllyal szerepelhet egy ilyen ETF egyéb, esetleg biztonságosabb eszközosztályok mellett a portfóliónkban. 

Amennyiben szisztematikus, egész piacot érintő kockázatok jelennek meg a gazdaságban, azokat egyszerűbb ellentétes irányú, vagy akár bonyolultabb derivatív termékek használatával csökkenteni - optimális esetben teljesen fedezni - , így elkerülve a korábban példaként felhozott 5-6 éves jelentős mínuszokat.


Hadnagy Milán


A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.