Az utóbbi években egyre népszerűbb „befektetési eszközökké” váltak a kriptovaluták. Az olyan tokenek, mint például a Bitcoin vagy az Ethereum már sok tőzsdei befektető portfóliójában is megtalálhatók. A közbeszéd is komoly figyelmet fordít ezekre az eszközökre és az árfolyamukban bekövetkező változásokat már a legnívósabb tőzsdei elemzők és sajtóorgánumok is figyelemmel kísérik. Viszont jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis milyen befektetési eszközosztályba sorolhatók a kriptovaluták és lehetséges-e egyáltalán kategorizálni őket? A cikkben ezt a kérdés járjuk végig.
Borítókép: Fotó: Worldspectrum, pexels.com
Először is mi az a kriptovaluta?
A kriptovaluták története 2008-ban indult amikor Satoshi Nakamoto, egy vélhetően álnév alatt tevékenykedő ember, vagy csoport, publikálta a „Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System” című munkáját. A gyakorlatban végül 2009-ben kezdték használni a digitális valutát.
A legtöbb kriptovaluta különböző funkciókkal bír, azonban az alábbi ábra bemutatja a legegyszerűbb rendszert, amit kripto-fizetésnek hívhatunk:
Peer-to-Peer folyamat, Forrás: Financial Times
A blokklánc, ami például a Bitcoin rendszere is, egy peer-to-peer (P2P) protokoll. A P2P paradigma lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak. Így nincs központi csomópont. Ezáltal válik a rendszer decentralizáltá, ahol a tranzakciók egy középső szereplő nélkül végbe tudnak menni . Ezt a megoldást használja például a UTorrent „kalóz letöltő” oldal is.
A blokklánc gyakorlatilg egy nyilvános főkönyvként működik. Bárki láthatja és hozzáférhet a főkönyvben tárolt az összes tranzakcióhoz. A hálózathoz bárki csatlakozhat, kezdeményezhet és véglegesíthet is tranzakciót. Ez úgynevezett blokkok létrehozásával lehetséges.
A kriptovalutákkal gyakran összefüggésbe hozott fogalom a bányászat, ami a blokklánc fenntartását szolgálja. Egy szétosztott konszenzus rendszer (kriptomat). A hálózat működtetésében rengeteg ember vesz részt világszerte. Röviden a tranzakciók jóváhagyását jelenti, melyek arra várnak, hogy felkerüljenek a blokkláncra. Amennyiben a folyamat sikeres, a bányászok az elvégzett munkájukért cserébe Bitcoin-t kapnak fizetségként.
A Bitcoin árfolyama összefüggésben van a bányászattal. A bányászási jutalom négy évente feleződik. Az elmúlt két felezés 2016-ban és 2020-ban volt, és ahogy a diagramon látszik, ekkor volt az árfolyam a legmélyebb pontokon. Ezután mindig megindult egy komolyabb emelkedés.
Bitcoin 1 hónapos gyertya chart, Forrás: TradingView
Hogyan soroljuk be?
Először is el kell döntenünk, hogy milyen típusú kriptovalutákkal foglalkozunk. Rengeteg féle létezik. Sandra Ro 2018-as előadásában három fő csoportba kategorizálta a kriptókat. Vannak a kriptovaluták, melyek célja a digitális fizetés. Ide tartozik a Bitcoin, Ethereum, Litecoin és társai. Gyakorlatilag az első kripto továbbfejlesztett változatai.
A második csoport a digitális eszközök voltak, mint a digitális arany. Befektetési szempontból egy igen érdekes kategória, hiszen egy olyan aranyba fektethet az ember, ami nincs a szobájában.
A harmadik pedig a CBDC vagyis digitális jegybankpénz. A CBDC egy nagyon jó integrációja a technológiának, azonban tulajdonságai alapján úgy viselkednek ezek az eszközök, mint a jelenlegi fiát valuták.
A kriptovalutákat azért nehéz gazdasági és befektetői szemmel objektíven kategorizálni, mert különböző piaci szereplők más módon értékelik és használják azokat. A kripto, mint befektetési eszköz fogalmának körbejárását Aswath Damodaran (2017) tette meg, aki 4 különböző kategóriát említett meg, mint lehetséges besorolási hely. Damodaran írásában amellett állt ki, hogy a Bitcoin ami a legnagyobb kapitalizációval rendelkező kriptovaluta, nem egy eszköz, hanem egy valuta, emiatt nem lehet befektetni a Bitcoinba, illetve értékelni sem, csak kereskedni és beárazni.
A négy lehetséges befektetési eszköz kategória szerinte a következők:
Ritkaságok, gyűjtői darabok: A ritkaságok értékét az adja, hogy vélhetően kevés van belőlük, avagy eszmeileg egy embernek értéket képviselnek. Beárazni és értékelni szinte lehetetlen viszonyítási alap nélkül. Annyit ér, amennyit a vevő hajlandó érte fizetni.
Pénzmozgást okozó eszköz: Ez egy hatalmas csoportja a befektetési lehetőségeknek, ide tartozik minden osztalékrészvény, emellett minden olyan részvény, opció, kötvény, ami pénzmozgást eredményez. Nagyon fontos tulajdonsága ezen eszközöknek, hogy értékelhetőek és beárazhatóak gazdasági mutatók segítségével (P/E, P/S, stb.). A véleményformálás egy eszköz értékéről ezáltal objektív és összehasonlítható.
Nyersanyagok: A nyersanyagok értékét hozzávetőlegesen lehet megmondani, figyelembe véve a gazdasági mutatókat, mint az igény és mennyiség hányadosa. Emellett a minőség és kulturális megítélés is szerepet játszik. A nyersanyagok értéke azonban változik. A gazdasági és társadalmi fejlődés befolyásolja a piaci igényeket, így megváltoztatva az árat. Egy hirtelen jött ellátási láncban felmerült probléma azonban igen gyorsan fel tudja borítani a relatív piaci értékét egy-egy energiahordozó esetében (olaj, gáz).
Valuta: Egy ország fizetőeszköze. Azonban befektetési szempontból fontos, hogy a valuta nem okoz pénzmozgást önmagában, és nincs értéke nyersanyag szempontból. Egy valuta értékét a mennyiség, a gazdasági állapot, illetve a piac határozza meg elsősorban. Felügyelőszerve a jegybank. Egy valutának, mivel más devizákkal összehasonlítható, van egy nominális és egy relatív értéke is. Az egyik megmondja, hogy egy devizához képest mennyit ért a piac szerint, míg a másik a valódi vásárlási erőt és az inflációt foglalja magába.
Most ezen kategóriákat figyelembe véve, nézzünk pár példát. Az ezüst és az arany vajon nyersanyag? Abból a szempontból, hogy a ritkaság, és piaci igény miatt értékes, igen. Felhasználjuk őket valamire? Készítünk belőlük valamit? Igen és igen. Ennek ellenére ezen nemesfémeket azért tároljuk, mert egy mentőövként, menekülési lehetőségként tartjuk számon, ha a valutánk értéktelenné válik. Ebben nagy szerepet játszik a tény, hogy mióta elválasztották a valutákat az aranytól, gyakorlatilag csak egy eszmei értéket képviselnek. Ha pedig egy menekülő értékhordozóként közelítjük meg az aranyat és az ezüstöt, akkor nem nyersanyagok, hanem valuták.
Akkor végül micsoda a kriptovaluta?
Ha ezen szabályok alapján szemléljük a dolgokat, akkor világosan látszik, hogy a Bitcoin és minden olyan kriptó ami csak a fizetést veszi célba, valutának tekinthető. Így őket nem lehet értékelni, beárazni és beléjük befektetni sem. Csak kereskedni.
Azonban itt jön a kérdés. Ha van egy olyan coinunk, mint az Ethereum, ami nem csak az egyszerű fizetést akarja fejleszteni, hanem más forradalmi megoldást is kínál, mint például az okosszerződések, és ezek működéséhez a kriptovaluta elengedhetetlenné válik, akkor az nem nyersanyag? Valójában de, az. Ez lehet a rendes kriptopénzek mentőöve. Amennyiben képviselnek hozzáadott értéket, ki tudnak törni a valuták ingoványos világából, és egy értékelhető formát vehetnek fel.
Albert Zalán
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.