• Gócza Márton

CBDC – egy újabb hangzatos mozaikszó vagy valós jövőkép?

Manapság nem telik el nap anélkül, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk a kriptovalutákról. A jegybankok figyelmét is felkeltette a technológia és egyre több ország indít ilyen jellegű projektet. Sokak számára újdonságként hathat a digitális jegybank pénzek, azaz a CBDC-k világa, így itt az ideje, hogy kicsit részletesebben körül járjuk ezt a témát.

Borítókép: David McBee fotója a Pexels oldaláról


Mi is az a CBDC?


A jelenség nem más, mint a központi bankok kísérletei a kriptovaluták implementálására a monetáris eszköztárba. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért is próbálják meg használni a működésük során és akkor már miért nem vezetnek be egy jól ismert kriptovalutát, például a Bitcoin-t, mint elfogadott fizetési eszközt. Logikus lépésnek tűnhetne, hiszen jelenleg a Bitcoin rendelkezik a legnagyobb piaci kapitalizációval, amely a teljes kriptopiac majdnem felét teszi ki. Annak ellenére, hogy már évek óta jelen van a piacon és a köztudatban, a jegybankok mégsem akarják használni. Ugyanez igaz az összes többi kriptóra is, mint mondjuk az Ethereum-ra, Cardano-ra vagy Solana-ra, csak hogy párat említsek a népszerűbbek közül. Ennek pedig egyszerűen az az oka, hogy a korábban említett digitális valuták kínálatát nem tudják kontrollálni a központi bankok, mivel mind decentralizált és privát. Ugyanakkor maga a technológia hatalmas potenciált rejt magában. Egyik ilyen a gyors és olcsó tranzaktálás. Éppen ezért akarják a jegybankok létrehozni a saját digitális valutájukat, amelyet CBDC-nek, azaz digitális jegybankpénznek hívunk. A lényege, hogy ezek a digitalizált formái a hazai valutáknak és megegyeznek azok fizikai értékével. Annak ellenére, hogy manapság is tudunk online tranzaktálni, tehát nem szükséges fizikailag ott lennie a megfelelő mennyiségű készpénznek annak érdekében, hogy létrejöhessen egy tranzakció, mégis ez a technológia mindezt egy magasabb szinte emelné. Az elképzelés az, hogy a CBDC-k az egyes központi bankoknak közvetlen felelősségei lennének és tokenalapon működnének. Ezek a tokenek pedig a jegybank által létrehozott blockchain-en lennének tárolva, amelyhez a megszokottól eltérően csak az adott jegybank és az általa engedélyezett felek férnének hozzá.

CBDC magyarázó ábra (Forrás: Bank of England)


Hol tartanak jelenleg a világ jegybankjai?


Jelenleg két fajta CBDC létezik. Az egyik a Wholesale CBDC, amely a jegybankok és kereskedelmi bankok közötti fizetést hivatott segíteni. Ez a típus a pénzügyi működést az egyének bevonása nélkül érintené. A másik típus pedig a Retail CBDC, amely egyének és vállalkozások által is használható lenne. Utóbbi nagyobb lehetőséget rejt magában, hiszen rengetegen vannak a kevésbé fejlett országokban, akik a banki infrastruktúrán kívül élnek. Ez a technológia be tudná vonni őket, ugyanis a CBDC-ken keresztül elég lenne csak egy telefon, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a kereskedelmi bankokkal.

Digitális jegybankpénzek helyzete a cikk írásakor (Forrás: CBDC tracker)


Manapság számos központi bank rendelkezik kísérleti és kutatási programmal, hogy fel tudják tárni a digitális jegybankpénz életképességét, lehetőségeit és felhasználási területeit. A cikk írásakor két ország, Nigéria (e-Naira) és a Bahama-szigetek (Sand Dollar), indította el saját digitális jegybankpénzét. Egyébként a karibi unió is nagyon közel jár a teljes bevezetéshez (8 országból 7 rendelkezik CBDC-vel, amely DCash néven került bevezetésre). További 18 ország pedig kísérleti program keretében indított CBDC-ket. Elmondható tehát, hogy egyre jobban terjed el ez a technológia. Magyarország esetében: a Magyar Nemzeti Bank szintén csatlakozni szeretne azon jegybankokhoz, amelyek a pénz digitalizálásában az élen járnak. A digitális jegybankpénz-infrastruktúra létrehozásának folyamata 4 lépésből áll: kutatás, belső próba, kísérleti program majd bevezetés. Hazánkban egyelőre még a koncepció bizonyítása folyik, azaz a második szakaszban tartunk. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt nyilatkozta március 4-én, hogy sikeresen lezárták a folyamat első szakaszát a Massachusetts Institute of Technology és a bostoni Fed együttműködésével a „Hamilton” névre keresztelt projekt keretében. Elmondása szerint másodpercenként százezer tranzakciót tudtak feldolgozni, így a CBDC rendszer alkalmas lenne a jelenlegi gazdasági volumen kezelésére. Ráadásul a tranzakciók nagy része elméletileg skálázható, ami azt jelentené, hogy a rendszer áteresztőképessége növelhető, vagyis idővel még több tranzakciót lenne képes feldolgozni másodpercenként. Mindez pedig igazán ígéretes a magyar digitális jegybankpénz létrehozása szempontjából.


Mit hoz a jövő?


Azt gondolná az ember, hogy a CBDC-k elterjedése drasztikus változást fog előidézni. Valójában nem sokban tér el a digitális jegybankpénz a most ismert bankszámlán lévő elektronikus pénztől, amit használunk kártyás, mobilos vagy alkalmazásokon keresztül bonyolított fizetések során. Egy kulcsfontosságú dologban viszont el fog térni: a központi bank által kibocsátott digitális jegybankpénz biztonságos lesz, mint a készpénz. Az 1 dolláros bankjegy mindig 1 dollárt fog érni, míg a kereskedelmi bankszámlán lévő dollár ki van téve az adott bank likviditási kockázatának. Ez azt jelenti, hogy bár elméleti síkon mindig átválthatónak kell lennie a megfelelő mennyiségű készpénzre, ennek ellenére előfordulhat olyan, hogy a fogyasztók nem férnek hozzá, ritka esetekben akár el is veszíthetik azt. A CBDC-k viszont a bankjegyekhez és érmékhez hasonlóan a jegybank közvetlen felelősségét képeznék. Továbbá a CBDC-kel történő fizetés elszámolása gyorsabb is lenne, mint a mostani számlapénzes.


Azonban, mint minden fejlesztésnek a CBDC-knek is megvan a maga hátulütője. Egy ilyen szintű újítást meg kell alapozni, mivel igazán kényes ez a szektor. A pénzintézetben való bizalom kulcsfontosságú a gazdaság számára. Éppen ezért, ha a jegybankok kellő felkészültség nélkül kezdik el használni a CBDC-ket, az káoszhoz és pánikhoz vezethet. Képzeljük el, hogy reggel munkába menet bemegyünk kedvenc kávézónkba, de valamilyen technikai probléma miatt nem tudunk fizetni. Azt gondolhatnánk, hogy biztos a kávézóban lévő terminállal lehetett valamiféle átmeneti hiba. Nem sokkal később beérünk az irodába és kollegáinktól halljuk, hogy hasonló problémával küszködtek más kereskedőknél a reggel folyamán. Mindezek után pedig ebédidőben az étteremben szintén nem tudunk fizetni. Hamar azt érezheti az ember, hogy nem fér hozzá megtakarításaihoz. Ez a folyamat játszódik le a többi emberben és hirtelen egy fél nap alatt pánik alakul ki. Ezek után hiába áll minden vissza a megszokott kerékvágásba a délutáni órákra, az emberekben megmaradna ez a rossz szájíz és máris veszítene a banki infrastruktúra a bizalmából. Természetesen az előbbi történet teljesen fikcionális és csak egy esetleges forgatókönyvet ábrázol. Arra viszont megfelelő, hogy szemléltetni tudjam mennyire kényes és érzékeny terület ez a szektor, ezért ebből kifolyólag az újítások nagyon körülményesek és alapos tervezést követelnek meg.


Mindezeket egybevetve azt gondolom a pénz digitalizálása egy lépés a jövő felé, amely rengeteg potenciált hordoz magában. A tranzakciók gyorsítása és kényelmesebbé tétele mindenki számára jövedelmező lehet. A jegybankok számára a CBDC lehet a kulcs ahhoz, hogy lépést tartsanak a kriptovalutákkal. A Bitcoin folyamatosan gyorsuló társadalmi elfogadottsága pedig a központi bankok malmára hajtja a vizet, hiszen ilyen környezetben könnyebb bevezetni ezt a technológiát. Gondolok itt a mostani orosz-ukrán konfliktus során az orosz oligarchákra, akik a szankciók elkerülése érdekében váltják át vagyonuk egy részét Bitcoinra, a Közép-Amerikai El Salvadorra, ahol már törvényes fizetőeszköz, vagy mondjuk azokra a fiatalokra akik már egy digitalizált környezetben nőnek fel és a legtermészetesebb dolognak tartják, hogy készpénz nélkül tudnak fizetni szinte bárhol.


Összegezve tehát a CBDC-ktől nem tartanunk kell, hanem megbarátkoznunk a gondolattal, hogy hamarosan hétköznapjaink részévé válhatnak.


Gócza Márton


A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.