A blokklánc technológia a pénzügyi szektor mellett a videójátékipart is felforgathatja. Az első fecskék már megjelentek a piacon, viszont a nagyobb játékfejlesztők még kivárnak.
A pandémia már lassan több mint két éve hatással van mindennapjainkra, számos negatív társadalmi, illetve gazdasági problémát okozva. A társadalom széles köre tapasztalta a bezártságot és a korlátozások miatti elbocsátási hullámot, ami fokozottan érintette az olyan fejlődő országok lakosságát, mint a Fülöp-szigetek, ahol a megpróbáltatások enyhítésére a lakosság egy része a videójátékok felé fordult. A CNBC szerint, a szórakozáson felül, az elbocsátások okozta bevételkiesés pótlására is lehetősége nyílt a helyieknek egy olyan blokklánc alapú játéknak köszönhetően, amellyel a lakosok akár pénzt is kereshettek.
NFT-k a videójátékban
A Sky Mavis által grundolt Axie Infinity volt az első olyan videójáték, amely komoly népszerűségre tett szert a kriptovaluták és a stratégiai játékokhoz hasonló mechanizmusok kombinálásával, annak köszönhetően, hogy szinte csak internethozzáférésre és egy okoseszközre volt szükség a játék futtatásához. Az Axie Infinity a videójátékok egy új típusának zászlóshajója, ahol a készítők a hagyományos játékelemeket ötvözik a kriptovaluták és az NFT-k, vagyis a nem helyettesíthető tokenek világával. Ennek a formabontó kombinációnak az egyik vetülete az, hogy az Axie Infiniy játékosai a játékban eltöltött idejükért és a játékmechanikák minél professzionálisabb elsajátításáért jutalomban részesülhetnek, méghozzá kriptovaluták, ASX és SLP formájában. A játék alapvetően ingyenesen játszható, vagyis hagyományos értelemben nincs díja annak, hogy a játékosok letöltsék vagy futtassák magát a játékot, viszont ahhoz, hogy effektíve lehessen is csinálni valamit a játékon belül, a felhasználóknak rendelkezniük kell meghatározott számú, a játékhoz kapcsolódó NFT-vel, vagyis az Axie-nek nevezett játékbeli karakterrel.
Egy Axie, vagyis a játék egyik NFT-je (Forrás: axie.substack.com)
Az Axie-k a játék központi elemei, hiszen ezen digitális lényekkel tudnak a játékosok harcolni, amely során szintén blokklánc alapú, játékbeli erőforrásokat gyűjthetnek. Mellette fejleszthetik, vagy akár el is adhatják ezeket a lényeket kriptovalutákért cserébe, amit később „valódi” pénzre válthatnak.
Az Axie Infinity robbanásszerű növekedést produkált a Fülöp-szigeteken – ez az ország szabályozóit is váratlanul érte. A Fülöp-szigetek Pénzügyi Hivatala közleményben hívta fel a lakosság figyelmét, hogy az Axie Infinityből származó bevételek adókötelesek és kilátásba helyezték az NFT-k és kriptovaluták átfogóbb szabályozását is.
Play-To-Earn
Az Axie Infinity által alkalmazott modell nem más, mint a play-to-earn, aminek gyakorlatilag az a mechanizmus az alapja, hogy a játékban eltöltött idejükért cserébe kompenzációban részesülhetnek a játékosok. A modell kísértetiesen hasonlít egy, az elmúlt évek játékiparát domináló másik modellhez, a free-to-play-hez, amely azon a logikán alapul, hogy a játékosok ingyen férhetnek hozzá a játékokhoz és játszhatnak azokkal, ugyanakkor a fejlesztők lehetőséget teremtenek olyan játékbeli eszközök megvásárlására is, amelyek valamilyen módon vagy megkönnyítik a játékosok előrehaladását, vagy kozmetikai termékekként, például egy jól kinéző avatárként, funkcionálnak. A free-to-play modellben a fejlesztők ezekből a játékbeli vásárlásokból, amiket a szakzsargon mikrotranzacióknak nevez, szedik be a bevételük jelentős részét.
A free-to-play modellben a játékosok csak közvetve tudnak bármiféle bevételhez jutni, ami manapság e-sportolókra vagy esetleg tartalomgyártással, streameléssel foglalkozó gamerekre korlátozódik.
A play-to-earn modell esetén a fejlesztők a free-to-play játékokhoz hasonlóan nem szednek be vételárat magáért a játékért, viszont ahhoz, hogy a játékosok adott esetben az összes elérhető játékmódot használni tudják és lehetőségük legyen a blokklánc alapú jutalmak begyűjtésére, rendelkezniük kell NFT-kkel, amelyek a legtöbb esetben a játékbeli karakterek tulajdonjogát reprezentálják.
Ahhoz, hogy kontextusba helyezzük a play-to-earn kifejezést, segítségül hívjuk a World of Warcraftot, ami talán minden generáció számára közös alapot jelent, ha videójátékokról beszélünk. A World of Warcraft egy sok szereplős online szerepjáték, ahol a játékosoknak egy digitális karaktert kell irányítaniuk, amivel küldetéseken vehetnek részt, vagy különböző játékbeli erőforrásokat gyűjthetnek és akár kereskedhetnek is azokkal. A játék maga előfizetéses modellen alapul és a jelenlegi formájában a játékban összegyűjtött javak semmilyen módon nem válhatók át valós világbeli valutákra. Amennyiben a World of Warcraft egy play-to-earn játékként funkcionálna, akkor a játékbeli karakterünk egy NFT lenne, amelynek tulajdonjoga a blokkláncon kerülne rögzítésre és a játékban eltöltött időnkért olyan erőforrásokat kaphatnánk, amelyek önmaguk is NFT-k. Viszont a játék saját ökoszisztémáját támogató fizetőeszközök kriptovaluták lennének, amelyeket akár valódi pénzre is válhatnánk, ezzel hozamot termelve a valós világban.
A play-to-earn játékok vonzereje nemcsak a kriptovalutákon realizálható pénzkereseti lehetőségben rejlik, hanem abban is, hogy a játékban használt NFT-k mind értékesíthetők és amennyiben valaki megunja a játékot eladhatja karaktereit és egyéb erőforrásait, majd szerencsés esetben a „befektetett” vagyon többszörösével távozhat az illető.
A sokszereplős videójátékok többsége rendelkezik saját belső gazdasággal/ökoszisztémával, amelyek alappillérei a játékban használható virtuális valuták és a játékon belüli erőforrásokkal történő kereskedelem. A play-to-earn koncepció előtt ezek a funkciók pénznyelőként működtek, és habár játékélményekkel gazdagíthatták a játékosokat,
a pénztárcája kizárólag a fejlesztőknek nőtt a mikrotranzakciókon keresztül.
Viszont a blokklánc technológiának köszönhetően már a játékosok sem csak nettó befizetői lettek ezeknek a sajátos rendszereknek, hanem haszonélvezői is. A fejlesztők szerepe pedig oly módon változott, hogy bevételiket most már az NFT-k értékesítéséből és a saját piachelyen történő értékesítések utáni jutalékokból szedik be.
Az Axie Infityhez hasonló play-to-earn játékok megjelenésével egyidőben született meg a GameFi kifejezés is, ami gyakorlatilag a DeFi, vagyis a decentralizált pénzügyek játékosított megfelelője és olyan projektek gyűjtőneve, amik a blokklánc technológia és a tokenizáció előnyeit próbálják kiaknázni videójátékok formájában. A GameFi projekteket szemlélve akár a játékipar decentralizálásáról is beszélhetnénk, ahol a kriptovalutákon keresztül a játékosok is tulajdonosaivá válnak az adott projektnek és részesedésük mértékében dönthetnek annak utóéletéről. A dolog még elég gyerekcipőben jár és közel sem lehet a videójátékipar forradalmasításáról beszélni, hiszen a GameFi projektek inkább hasonlítanak néhány indie fejlesztőstúdió próbálkozásához, amit a nagyobb szereplők egyelőre távolról figyelnek.
Homo Ludens és a Metaverzum
John Huizinga 1938-as könyvében emelte köztudatba a Homo Ludens kifejezést, ami a játékos emberre utal és a szerző szerint a Homo Sapiens, vagyis az értelmes ember modernkori megfelelője. Huizinga szerint a játék idősebb, mint maga a kultúra és egy ösztönös, tudatos tevékenység, ami az emberiség kezdete óta velünk van. A játék ösztönös eredetét támasztja alá az a tény is, hogy gyerekkorunkban játékokon keresztül tanuljuk meg a kultúra egyes elemeit, mint például a beszédet.
Egy magyar játékoslét kutató, Fromann Richárd szerint, napjainkban, az információs társadalom korában nyer igazán értelmet Huizinga Homo Ludens kifejezése, hiszen a digitalizációnak köszönhetően a játékosított megoldások életünk bármely területén megjelenhetnek. Daniel H. Pink motiváció kutató szerint, a társadalom motivációjának forrása az elmúlt évszázadok jutalom és büntetés alapú külső tényezőitől elszakadva kezd egyre inkább belső tényezőktől függeni, amely például a játékok okozta öröm.
Mindezek fényében talán nem is annyira meglepő a videójátékipar megállíthatatlan növekedése és egy újabb jól csengő kifejezés, a Metaverzum megjelenése. Ember legyen a talpán, aki követni tudja, épp milyen technológiai megoldásokra vagy projektekre húzzák rá a Metaverzum jelzőt, de tény, hogy a legtöbb esetben a valós világ egy digitális és játékosított leképezését írják le vele, ahol az olyan szórakoztatóipari technológiák mellett, mint a virtuális valóság, a blokklánc alapú megoldások is megjelennek DeFi és GameFi projektek formájában.
Könnyen lehet, hogy épp a play-to-earn játékok fogják átvezetni a társadalmat ezekbe a digitális világokba.
Kovács Roland
Jelen bejegyzés a Holdblogon jelent meg először 2022.03.05-én.
Addicionális források
Fromann Richárd (2012): Gamification – épülőben a Homo Ludens társadalma?,
Huizinga, J. (1944): Homo Ludens: A Study of the Play-Element in Culture., translated by Gillin, J.L.American Sociological Review, Vol. 16 No. 2, pp.274.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.