Már-már kopogtat az ajtónkon karácsony, így a nemzetközi sajtót is egyre jobban járja át egy, az áruhiány okozta általános félelem. Az elmúlt évek eseményeinek tekintetében az aggodalom nem alaptalan, az ünnepi vásárlásokat jellemző megnövekedett kereslet idén kétségkívül jelentős kihívások elé állíthatja a kínálati oldalon felsorakozó, termékeiket főként tengerentúlra gyártó vállalatokat.
Hogyan jutottunk idáig?
A koronavírus terjedésének megfékezésére szolgáló intézkedések hatásával már 2020-ban is találkozhattunk. A fertőzésszámok visszaszorítása végett és az egészségügyi ellátás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása érdekében az országok döntéshozói lezárásokkal, kikötői korlátozásokkal próbáltak gátat szabni a járvány kontroll nélküli terjedésének. A növekvő esetszámokkal és a kórházi ellátást igénylő koronavírusos megbetegedésekkel indokolt korlátozásoknak azonban sikerült alapjaiban felbolygatnia a gazdaság motorjaként funkcionáló globális ellátási láncot.
Az intézkedések meglehetősen hátrányosan érintették a – ha nem is eseménymentes, de – kisebb-nagyobb fennakadásokkal is jól funkcionáló tengeri áruszállítást. A lezárások következtében gyártási folyamatok ideiglenes takarékra kapcsolása mellett az áruszállításért felelős vállalatok is egyre kevesebb hajót, rajta csökkentett konténerszámmal engedtek útjukra. A drasztikusan csökkenő kínálati lehetőségek és az ideiglenesen visszavágott gyártási kapacitások hatására számos tengeri áruszállítással foglalatoskodó vállalat konténerei kerültek depókba, vagy éppen azok lerakodását követően – a tulajdonló vállalatok által nem összegyűjtve – üresen a célország kikötőjében maradtak. Miközben a lezárások következtében kialakult munkaerőhiány (áruszállítás) és a korlátozások okán létrejövő kikötői torlódások tovább nehezítették a követelések időre való teljesítését.
A korlátozások feloldásával azonban egyensúlytalanság alakult ki a piacon. A már említett konténerhiánnyal küzdő vállalatok nem voltak képesek lépést tartani az árucikkek iránt hirtelen megugró, pre-covid időket idéző kereslet nagyságával. Ennek okán az áruszállítás költségei, vele együtt pedig a konténerek és minden a tengeri áruszállítást igénylő árucikk ára is extrém növekedésnek indult. A világ tengeri fuvardíjának monitorozására szolgáló WCIDCOMP Index ez év szeptemberében érte el történelmi csúcsát, 500 százalékot emelkedve a 2020-as év elejéhez képest.
A világ tengeri fuvardíjának változása (40 lábas konténer) WCIDCOMP Index; Forrás: Bloomberg
Előbb karácsonyfa legyen…
Ahány ház, annyi szokás… szokták mondani. Legyen akár valódi, vagy műfenyő, minden karácsonyt ünneplő háztatás nélkülözhetetlen eleme kell, hogy legyen annak feldíszített formája a ház egyik központi helyén elhelyezve. Idén azonban ők sem maradnak ki a logisztikai felfordulásból.
Míg a műfenyők esetében könnyen lehet, hogy konténerekben elhelyezve tengereket szelnek át, addig ez élő társai esetében, azok kényességéből adódóan nehezen elképzelhető. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az egész világot érintő logisztikai nehézségek alól felmentést élveznének, ugyanis a szállítmányozási iparágban jelenlévő munkaerőhiány túlmutat a kikötőkön. Általános probléma a sofőrhiány – melynek gyökere sokszor a munkakörülmények okozta munkaerő megtartásának nehézségében is leledzik –, ezáltal nem csak a tengeri szállítás okozhat gondot, de még az áruk szárazföldi célba juttatása is.
Bizonyára sokakban mély sebet ejt a fenyőfák „lekarácsonyfázása” még fel nem díszitett formájukban, a korábbi kijelentés azonban mégiscsak helyénvaló lehet: ugyanis a szállítási költségek emelkedése mellett a növekvő input áraknak köszönhetően, a konténerekben lapuló, zömében Kínából vásárolt karácsonyi dekorációk árának növekedésével is ajánlott idén számolni.
Karácsonyi árindex
A PNC által létrehozott karácsonyi árindex a „The Twelve Days of Christmas” karácsonyi dalban elhangzó 12 ajándék árváltozását követi nyomon. Eltekintve az index szezonalitásától és annak összetevőinek különbözőségétől, kifejezetten jól megmutatja a járvány piacra gyakorolt hatásait, ráadásul mindezt ünnepi köntösbe csomagolva. Az elmúlt időszak inflációs adatainak vizsgálatához a 2019-es év szolgálhat összehasonlítási alapként, hiszen a hozott korlátozások főként szolgáltatószektorra mért csapásának következtében számos, az index elemét képző ajándék (élő előadás) vált elérhetetlenné.
PNC – Christmas Price Index; Forrás: Bloomberg
Habár összetevői jócskán eltérnek az általában meghatározott fogyasztói kosár tartalmától, a BLS (Statisztikai Hivatal, USA) által közölt előző év azonos időszakához mért novemberi 6,8 százalékos fogyasztói árindex növekedéshez egészen hasonló, 5,7 százalékos árszínvonal emelkedés lelhető fel 2019-hez képest a tárgyalt karácsonyi árindex esetében. Ez jelentősen meghaladja a Fed által 2 százalékpontban meghatározott inflációs célértéket.
A lezárások feloldásaként létrejövő, keresleti nyomásra kialakuló inflációban kulcsfontosságú szerepet játszhatott a konténerek hiányából adódó szállítási költségek növekedése, mely egy időben előidézte az input árak növekedését is. Ezek együttes hatása pedig számos fogyasztói kosár részét képző árucikk és szolgáltatás áremelkedéshez vezethetett. Habár az elmúlt hetekben némi csökkenés volt megfigyelhető a szállítási költségekben, sokkal valószínűbb, hogy ez csupán a csúcsszezon végének tudható be mintsem, hogy az ellátási-lánc normalizálódását vetítené előre. Így a konténerhiány okán létrejövő tengeri áruszállítás nehézségei nagy valószínűséggel a következő év során is velünk lesznek.
Most akkor veszélyben a karácsony?
A konténerhiány okozta szállítási torlódásokkal érdemes lehet számolni, így az ajándékok megvásárlásnak idejét is ajánlott előbbre, mint sem későbbre időzíteni. Pánikra azonban semmi ok, idén sem marad el a karácsony. Sőt, a vakcinák elérhetőségének, illetve a növekvő átoltottság mértékének köszönhetően kevesebb korlátozó intézkedéssel találkozhatunk idén, az adventi várakozás során.
Hodosi Márk
Jelen bejegyzés a Holdblogon jelent meg először 2021. 12. 13-án.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.