A globális éghajlatváltozás okozta környezeti kihívások napjaink egyik legveszélyesebb fenyegetését jelentik az emberiség számára. A zöld kötvények a klímaváltozással való küzdelmet segítik, így a befektetők anyagi haszon mellett, hozzájárulnak a fenntarthatósági célok eléréséhez is.
A Csendes-óceáni szigetország, Tuvalu lakói hajókon kényszerülnek elhagyni a tengerszint alá süllyedő otthonaikat, emberek tízezrei hunytak el az Európát sújtó hőhullámok miatt, állatok milliárdjai vesztették életüket, vagy lettek természetes élethelyüktől elszakítva az Ausztráliában tomboló bozóttüzek miatt. De ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait érzékeljük nem is kell ilyen távoli helyekre tekintenünk. Magyarországon például az elmúlt években rohamosan csökkent a hóeséses napok száma, aminek hatása már most is érezhető a mezőgazdaságban és a turizmusban.
Ausztrál bozóttűz.
Forrás: ABC News
Ennek a komplex ökológiai és társadalmi kihívásnak a megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség a kormányok és a vállalkozások között. Ilyen összefogások közé tartozik például a megújuló energiaforrású farmok kiépítése, a városi zöld területek kialakítása a biodiverzitás megőrzése érdekében, valamint energiahatékony közlekedési eszközök kifejlesztése. A diagram a globális tiszta energia és fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházásokat mutatja be 2015 és 2024 között.
Globális befektetés tiszta energiába és fosszilis tüzelőanyagba.
Forrás: IEA
Láthatjuk, hogy a tiszta energiába történő beruházások jelentős emelkedést mutatnak, különösen 2020 után. Egyre többen keresik azokat a befektetéseket, amelyekkel a társadalmi és környezeti értékeiket is tükrözhetik. Erre kínálnak ideális megoldást a zöld kötvények, hiszen a befektetőknek lehetőséget adnak, hogy aktívan részt vegyenek a fenntarthatóság előmozdításában, miközben pénzügyi hozamra is számíthatnak.
Zöld kötvények lendülete
A zöld kötvények működésüket tekintve nagyon hasonlítanak a hagyományos kötvényekhez. A kötvény kibocsátásával a vállalat tőkét von be, a futamidő alatt bizonyos időközönként kamatot fizet, majd a lejáratkor visszafizeti a névértéket. A különbség abból adódik, hogy a megszerzett forrást csak előre meghatározott klímavédelmi és környezetvédelmi projektek finanszírozására lehet felhasználni, így a befektető az anyagi haszon mellett még a fenntarthatósági célok eléréséhez is hozzájárul.
A klímaváltozás egy globális válság, amely komplexitásából adódóan nemzetközi együttműködést igényel. 2015-ben született meg a Párizsi Megállapodás, melyet 194 ország és az Európai Unió írt alá. Ennek célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt maradjon. A résztvevő országok öt évente frissítik nemzeti klíma akciótervüket (NDC), amelyben ismertetik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a megújuló energiaforrásokra való átállásra irányuló terveiket.
Az EU klímarendeletbe foglalta azt is, hogy 2050-ig karbonsemlegessé válik. Ez azt jelenti, hogy amennyi szén-dioxidot termelünk, azt mind el is távolítjuk a légkörből szénelnyelők segítségével, így fenntartva az egyensúlyt. Ezek a megállapodások és szabályozások jelentős mértékben hozzájárulnak a zöld kötvények piacának fellendüléséhez, mivel tőkére van szükség ahhoz, hogy ezeket a környezeti projekteket megvalósítsák. Mindeközben a befektetői tudatosság is folyamatosan növekszik.
2024 szeptemberében a Federal Reserve csökkentette a jegybanki alapkamatot 50 bázisponttal, amely kedvezőbbé teheti a további kötvény, köztük zöld kötvény kibocsátást, hiszen így csökkenhetnek a hitelfelvételi költségek. Ez ösztönzheti a vállalatokat és a kormányokat, hogy többet fektessenek be különféle projektekbe, melyeknek jelentős része fenntarthatósági célokat szolgálhatja, így a zöld kötvények iránti kereslet tovább erősödhet. Még további két kamatcsökkentés várható 2024-ben és ez 2025 folyamán tovább folytatódhat. Így még nagyobb fellendülésre számíthatunk a zöld kötvények piacán az elkövetkezendő időszakban.
2024 június végére a kumulált zöld kötvények összértéke elérte a 3,2 billió dollárt (2006-tól számolva). Ebből az idei év első fele önmagában 385,1 milliárd dollárt tesz ki, ez 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
Globális GSS+ kötvénykibocsátás.
Forrás: Climate Bond Initiative
A zöld kötvény kibocsátás legnagyobb forrása az EU (az EU-s intézmények, illetve az itt működő vállalatok) volt 237 milliárd dollárral, ami a teljes érték 62 százaléka. Ha egyes országokra vetített értékeket vizsgálunk, beleértve kormányzati és vállalati kibocsátásokat, akkor az 52 ország közül, akik kibocsátottak zöld kötvényt, az USA vezeti a rangsort 47,6 milliárd dollárral, ami a 2023 első félévéhez képest 57 százalékos növekedést jelent.
Ezenkívül jelentős névértékű zöld kötvényt bocsátott ki Németország és Franciaország. Az utóbbi kiemelendő, hiszen Franciaország 123 százalékkal haladta meg önmagát 2023 első félévéhez képest.
Zöld kötvények piacvezetői 2024 első felében.
Forrás: Climate Bond Initiative
Hamisan zöld
A greenwashing definíció szerint egy olyan folyamat, amely során egy vállalat hamis benyomást kelt, vagy félrevezető információkat közöl arról, hogy termékei mennyire környezetbarátok. A greenwashing célja, hogy nem megalapozott állítások által megtévessze a fogyasztókat, akik így azt hihetik, hogy a vállalat termékei környezetbarátabbak vagy nagyobb pozitív környezeti hatással bírnak, mint valójában.
Emellett a vállalatok igyekeznek minél magasabb ESG (Environmental, Social, and Governance) minősítést elérni, mivel ezáltal alacsonyabb kamatok mellett tudnak kötvényeket kibocsátani a megnövekedett kereslet révén. Ez olcsóbb finanszírozást és nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosít számukra. Részben emiatt is keltenek hamis benyomást, hogy több befektetőt vonzzanak és kihasználják a jó ESG minősítéssel járó pénzügyi előnyöket.
Erre egy jó példa, hogy a Shell olajvállalat hogyan használta a fenntarthatóságot reklámfogásként. 2022 áprilisában 2,5 milliárd dollár értékben zöld kötvényeket bocsátott ki, mondván, hogy a céljuk a megújuló energiaforrású és alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiájú projektjeik finanszírozása. Ez azonban számos vitát eredményezett, hiszen a Shell még mindig jelentős összegeket fektet fosszilis tüzelőanyagokba, mely megkérdőjelezi a vállalat fenntarthatóság iránti elkötelezettségét.
A greenwashing vádak miatt az ASA (Advertising Standards Authority) betiltotta több reklámjukat is, mivel például a 2022-ben vetített YouTube-reklámban félrevezetően azt állították, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia jelentős részét képezi az egész energiatermelésüknek, pedig kutatások azt támasztották alá, hogy ez nem igaz.
Ez a példa jól illusztrálja a zöld kötvények piacán tapasztalható nehézségeket, hiszen számos vállalat kommunikálja a fenntarthatóság melletti elkötelezettségét, miközben a valóságban nem történnek érdemi intézkedések. Ahhoz, hogy a zöld kötvények valódi környezetvédelmi hatást érjenek el, elengedhetetlen, hogy a vállalatok a teljes átláthatóság mellett, valós és mérhető eredményekkel támasszák alá a fenntarthatósági törekvéseiket.
A fenntarthatóságra való törekvés
A 2023 novemberében kiadott EU zöld kötvény szabványa jelentős változást hoz a zöld kötvények piacán, ahol eddig az ICMA (International Capital Market Association) által kiadott zöld kötvény keretrendszer (Green Bond Principles) alapján működtek a szabályozások. A szabványrendszer alkalmazására nem kötelez jogszabály, a cégek szabad akaratukból követhetik, ezzel növelhetik a befektetői bizalmat.
A megalkotott osztályozási rendszer segíti, hogy egyértelműen azonosíthatóak legyenek azok a gazdasági tevékenységek, amelyek a 2050-es nettó nulla kibocsátás felé vezetnek, és támogatják az Európai Zöld Megállapodás céljait. Hat ilyen gazdasági tevékenység lett megnevezve: az éghajlatváltozás mérséklése, éghajlathoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, áttérés a körforgásos mezőgazdaságra, szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biodiverzitás védelme és helyreállítása.
Ezek közül a finanszírozandó projekt tevékenységnek legalább az egyiket szolgálnia kell anélkül, hogy bármelyik másik közben sérülne. A szabályozás részleteiről itt bővebben talál információt az olvasó. Az új uniós rendelet célja a környezetbarát befektetések fellendítése, piac egységesítése, a transzparencia és a befektetők védelmének növelése, különös tekintettel a greenwashing kockázatainak csökkentésére.
A környezetvédelem mindannyiunk felelőssége, hiszen az emberi tevékenységeink egyre nagyobb és visszafordíthatatlan károkat okoznak, melyeket csak közös erővel lehet megfékezni. Ahhoz, hogy a jövő generációjának egy élhető bolygót adjunk tovább, elengedhetetlen, hogy egyéni és társadalmi lépéseket tegyünk. Erre egy nagyszerű eszköz a zöld kötvény, de ehhez társul a felelősség, hogy valóban csak azokat a vállalatokat támogassuk, amelyek nem csupán zöld köntöst öltenek magukra, hanem tetteikkel is alátámasztják szavaikat.
Comments