Bevezető
A Közel-Kelet az elmúlt 60 évben a világ energiaszállításának középpontjában állt, köszönhetően hatalmas olajkészleteinek, amelyek kiemelkedő fontossággal bírnak a globális gazdaság és energetikai stabilitás szempontjából. A Közel-Keleti olajkitermelő államokról szóló beszélgetések általában a geopolitikai feszültségekre, az olajárak instabilitására és az energiapolitika összetettségére összpontosítanak. Azonban az utóbbi években észrevehető egy újabb tendencia is a Közel-Keleten: a sportba való befektetés - ezek közül is kiemelkedően a labdarúgás - növekedése és az ezzel járó gazdasági és kulturális hatások sorozata.
A Közel-Keleten található országok, amelyek ez idáig szinte teljes egészében a fosszilis energiahordozók kitermeléséből származó bevételre koncentráltak, kezdik felismerni a sportiparban rejlő lehetőségeket. Az olajkészletek változó megítélésének köszönhetően egyes Közel-Keleti országok olyan stratégiákat dolgoznak ki, amelyekkel diverzifikálhatják gazdaságukat, és sportbefektetéseket hoznak létre.
A sportba való befektetés számos előnnyel járhat a Közel-Kelet országai számára. Elsőként is, ezek a befektetések hozzájárulhatnak az infrastruktúra fejlesztéséhez és az egészséges életmód népszerűsítéséhez a régióban. Az új stadionok, sportközpontok és edzőlétesítmények nemcsak a sporteseményeknek adnak otthont, hanem turistákat is vonzanak, ezzel növelve az ország GDP-jét.
Továbbá, a sportba való befektetés hozzájárulhat a közösségek fejlődéséhez és összetartásához. Az élsport támogatása révén a szurkolók együtt élhetik át az izgalmakat. Emellett az ifjúság számára is ösztönző lehetőségeket teremt, és tehetségek felfedezéséhez és fejlesztéséhez is nagy mértékben hozzájárul.
Végül, a sportbefektetések révén a Közel-Keleti országok képesek növelni nemzetközi láthatóságukat és presztízsüket. A jövőbeli nemzetközi sportesemények, mint például olimpiai játékok vagy világbajnokságok rendezése, lehetőséget ad a régió országainak, hogy bemutassák kultúrájukat és vendégszeretetüket a világnak.
Cristiano Ronaldo
„Figyeljék meg, egy év múlva rengeteg sztárjátékos fog Európából Szaúd-Arábiába igazolni, és óriási presztízsértéke lesz ennek a ligának” – mondta Cristiano Ronaldo, aki mindenki legnagyobb döbbenetére az Al Nassr csapatához igazolt tavaly, miután kegyvesztett lett a Manchester Unitednél.
Ez az igazolás volt az, ami elindította Közel-Keleti, ezen felül is a szaúd-arábiai átigazolási hullámot. A klasszisnak részben igaza is lehet, hiszen az európai labdarúgás legnagyobb klubjai rettegve nézték végig 2023 nyarán, ahogy a szaúdi liga jobbnál jobb játékosokat csábított el, horror fizetésekért cserébe. Ilyen például Karim Benzema, Ronaldo volt csapattársa a Real Madridnál, aki nem utolsó sorban a 2022-es Aranylabda nyertese is. Ide sorolható még N’golo Kanté, aki világbajnoki címet nyert Franciaországgal 2018-ban, illetve a Bajnokok Ligája győztese 2021-ben a Chelsea csapatával. Legfrissebb igazolása a szaúdi ligának pedig nem más, mint a brazil szupersztár Neymar.
Ronaldo-n kívül az tehette még lehetővé az elképesztő átigazolási hullámot, hogy 2023 júniusában Rijád átadta a négy legjobb hazai futballklub irányítását egy állami befektetési alapnak (PIF). Azóta ezek a klubok több százmillió eurót fizettek, hogy a legnagyobb tehetségeket a szaúdi profi ligába csábítsák – írja összeállításában a Financial Times. Az idei nyáron a top 10 legtöbbet költő klubok között 3 szaúdi csapat szerepel, a második, a nyolcadik és a tizedik helyen. Az alábbi ábrán ezek a beruházások láthatóak.
Katari Világbajnokság és Lionel Messi
A labdarúgásban kicsit is jártas olvasók számára, néhány évvel korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy a karácsonyi készülődés alatt követi a világbajnokság eseményeit, mivel az hagyományosan a június és július hónapokban szokott megrendezésre kerülni. 2022 novemberében mégis megtörtént a lehetetlen, és téli hónapokban játszották a világbajnokság meccseit. A katari vb költségei becslések szerint mintegy 220 milliárd dollárra (87,4 ezer milliárd forintra) rúgnak összességében.
Az eseményre nyolc stadiont építettek, ebből hét vadonatúj létesítmény. A Bloomberg számításai szerint Doha a 220 milliárd dolláros vb-költségeken felül 300 milliárd dollárt költött infrastruktúrára, például a közutak, a metróhálózat és a repülőtér fejlesztésére. Mindezt mindössze 17 milliárd dolláros bevételért cserébe. Így mindenki számára világossá téve, hogy a gazdaságosságot háttérbe szorítva az országimázs építés itt is kulcsfontosságú célként szerepelt.
Katarnak jelentős szándéka volt, hogy a labdarúgó világbajnokság megrendezésével magukra irányítsák a médiumok és a közvélemény figyelmét. Ez sikerült is, bár felemás módon. A médiumok egy része csak arról írt eddig, hogy milyen rejtélyes körülmények között halt meg körülbelül 6500 vendégmunkás az építkezéseken és korrupciógyanú leng a világbajnokság rendezési jogainak odaítélése körül.
A negatív tényezők ellenére, Katar elmondhatja magáról, hogy ők koronáztak meg minden idők egyik legnagyobb játékosát, Lionel Messit. Az alábbi ábrán jól látható, hogy drága koronázási ceremóniát láthattunk.
„Sportmosás”
Egyes szakértők úgy vélik, hogy Szaúd-Arábia stratégiája mögött nem csak az imázs és a hírnév kezelése áll. Simon Chadwick, a párizsi Skema Business School sport és geopolitikai gazdaságtan professzora szerint „a nemzetek szerte a világon a sportot és a szórakoztatást politikai eszközként használják a puha hatalom kivetítésére”.
„Ez az egyik eleme annak a politikai fegyvertárnak, amelyet Szaúd-Arábia jelenleg is bevet. Nemzetek közötti versenyről beszélünk, amelynek célja az emberek szívének és elméjének megnyerése világszerte. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország, India és még sok más ország alkalmazza ezt a politikát. Most a szaúdiak is ezt teszik” – teszi hozzá Chadwick professzor.
Az Amnesty International, amely egy 10 millió emberből álló globális mozgalom (ami az emberi jogokat korlátozó igazságtalanságok ellen harcol) odáig jutott az okfejtésben, hogy úgy vélik, Szaúd-Arábia „sportmosási programba kezdett”, hogy megpróbálja elfedni az ország rendkívül rossz emberi jogi helyzetét.
Hasonló véleményen van a Human Rights Watch, akik világszerte védik az emberi jogokat, mely szerint Szaúd-Arábia jelenleg is dollármilliókat költ arra, hogy nagyszabású szórakoztató, kulturális, valamint sporteseményeket rendezzen, így elterelve a figyelmet az országban az emberi jogok hiányosságairól.
Jelentésükben kiemelték, hogy ugyan hoztak reformokat az országban, azonban a folyamatos elnyomás és az alapvető jogok sárba tiprása komoly akadályt jelentenek a fejlődést illetően – számolt be róla a Sky Sports.
Aláhúzták, hogy sportmosás mellett a labdarúgásba történő folyamatos befektetésekkel befolyást és presztízst kívánnak „vásárolni” világszerte. Szaúd-Arábia célja a 2034-as világbajnokság rendezési jogának elnyerése, melyet Görögországgal és Egyiptommal együtt bonyolítanának le.
Záró gondoltatok
Az senkit sem ért váratlanul, hogy a Közel-Keletnek ilyen hatalmas pénzügyi fölénye van más régiókhoz képest. Az én véleményem szerint az egészben az az ijesztő, hogy ilyen gyorsan, pontosan és agresszívan törnek be különböző szektorokba. Egy év alatt olyan szinten felkavarták a labdarúgás piacot, hogy egy időben csakis Szaúd-Arábiáról és Katarról lehetett olvasni a különböző médiumok hírportáljain.
Felmerülhet bennünk a kérdés: Hol a vége? Szerintem erre ma nagyon nehéz választ adni, de egy biztos, a határ a csillagos ég. Foci, Forma 1, Olimpia és még sorolhatnám, hogy az elmúlt években miket sikerült a régiónak elérnie. Ezek mind csak részei egy nagyobb gazdasági és kulturális tervnek, ami, ha megvalósul, komoly tényezővé teheti a közel-keleti országokat a látványsportok világában.
Comments