top of page

Nem sok minden fénylik, talán az arany?

Pecze Kristóf

A közgazdászok általában ciklikusnak tekintik a gazdaságot, jól felismerhető tematikákkal és mintákkal. Ezek alapján az 1970-es évek energiaválság okozta stagflációt és a 2008-as amerikai ingatlanpiaci buborék kipukkanását követő frissebb eseményeket gyakran hasonlítják össze a globális pénzügyek jelenlegi helyzetével. Központi banki kamatemelések, recesszió okozta lakossági megtakarítások felőrlődése, cégek tömeges csődjelentése, a tőzsde stagnálása és a pénznyomtatás, mint gazdaságpolitikai válasz. Vannak-e alapvető hasonlóságok, amelyek jellemzik ezeket az időszakokat, illetve tudjuk-e őket előnyünkre fordítani, ahelyett, hogy a pénzügyi rendszerek hanyatlásának ugyanazon folyamatát élnénk át? Esetleg már túl késő, az aranykorszak már elment mellettünk és a kripto az emberiség megmentője? Ezekről lesz szó a cikkben és nem, nem a kripto az emberiség megmentője, viszont lehet, hogy az arany aranykora jöhet.


Központi banki kamatemelések és recesszió

Az előző évtized kényelmes világgazdasági konjunktúrája után beköszöntött a pénzügyi tél és a központi bankok a világ minden táján erőteljes kamatemelésekbe kezdtek az elmúlt néhány esztendőben. A világ vezető gazdaságában, az Egyesült Államokban a 2020 márciusi 0,25%-os kamatszintről – az elmúlt 2 év 21 db kamatemelését követően – 2023 szeptemberére 5,5%-ot ért el a jegybanki kamatszint az elmúlt négy évtized legmagasabb inflációs szintjének stabilizálása céljából. A 80-as évek példájából tanulva, az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve az emelkedő inflációra korábban reagált és egyértelmű kommunikáció mellett konzekvens mértékű és időzítésű kamatemelésekkel igyekszik stabilizálni a gazdaságot és elkerülni a 70-es évek végihez hasonló ár-bér spirál kialakulását.

A történelem azonban azt mutatja, hogy a kamatemeléseket gyakran recesszió követi. Hiszen a kamatemelés egy ismert jegybanki eszköz, transzmissziós csatorna, mely a túlfűtött gazdaság lassítását szolgálja. Ha a kamatlábak meredeken emelkednek, a hitelfelvétel drágul, ami jellemzően a fogyasztói kiadások és az üzleti beruházások csökkenéséhez vezet. Ennek eredményeképpen a gazdasági növekedés lelassul, vagy akár vissza is eshet, ami recesszióhoz vezethet. Magyarország már elért a recesszió fázisába és a szakértők szerint az Egyesült Államokban is várhatóan be fog beköszönteni ez az időszak a következő hónapokban.



Az arany trendvonal az Egyesült Államok jegybanki kamatszintjének alakulását mutatja, a kék időközök a recessziós időszakokat jelzik. Jól megfigyelhető az ábrán, hogy a kiugró kamatemelési ciklusokat rendre recessziós időszakok követték. Forrás: https://www.nytimes.com/live/2023/02/01/business/fed-interest-rates-inflation


A recesszió jelentése, hatásai

A recesszió idején a háztartások gyakran tapasztalják, hogy megtakarításaik, azaz likviditásuk csökken, mely főként az infláció okozta reálbércsökkenésnek tudható be. Az Egyesült Államok esetében a háztartások alsó 80%-a már felélte az elmúlt években felhalmozott megtakarításait. Ez a változás gyakran ár-bér spirálba taszítja a gazdaságot, vagy ahogy hazánk gazdaságtörténelmében tapasztaljuk ár-ár spirált okoz, ami a rövidtáv bizonytalanságát hosszú távú bizalmatlanságba taszítja, így tovább destabilizálva a gazdaságot.


Az ábra az Egyesült Államok háztartásainak 2020 márciusa óta felhalmozott reálértéken jegyzett megtakarításait mutatja. A fekete vonal a háztartások alsó 40%-ának helyzetét jelzi, a rózsaszín vonal az alsó 40-80%-ot, az arany pedig a felső 20%-ot. Forrás: Federal Reserve, Bloomberg számítások, https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-09-25/only-richest-20-of-americans-still-have-excess-pandemic-savings


Ilyen időben, nem csak a háztartások, de ezzel egyidejűleg a vállalkozások is pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, sokan csődbe mennek a – lakossági vásárlóerő csökkenés okozta – csökkenő eladások és a – magas kamatlábú hitelekből fakadó – finanszírozási nehézségek miatt. Az Egyesült Államok csődhullámának számai mostanra közelítik a 2008-as világgazdasági válság számait.


Az ábrán az Egyesült Államokban jegyzett vállalkozások csődjelentéseinek számát látjuk. A zöld trendvonal a 4 hetes mozgó átlagot jelöli, a kék a 12 heteset. Forrás: Apollo Research, https://apolloacademy.com/bankruptcies-rising/


Recesszió esetén a tőzsdék általában stagnálnak vagy egyenesen medvepiacokba mennek át, mivel a befektetői bizalom alacsony, a reálgazdasági kilábalás bizonytalan, ami még tovább súlyosbítja a gazdasági nehézségeket. Habár az idei év a mesterséges intelligencia sikertörténeteként híresedett el látszólag óriási hozamokkal, egyértelműen megállapítható, hogy amint az a „hype” trendekkel lenni szokott, a felszín alatt a valóság most is sokkal szürkébb: az S&P 500 idei növekedését szinte kizárólag az index több, mint 50%-ának megfelelő Magnificent Seven (Meta [korábban Facebook], Amazon, Apple, Microsoft, Google, Tesla, Nvidia) részvények felértékelődése okozta. Ezek a vállalatok a technológia szektorra jellemző, ún. növekedési részvények, azaz értékeltségük elsődlegesen jövőbeli potenciális nyereség növekedésükön alapszik, nem fundamentális értékükön, mint az ún. érték részvények esetében, melyek értékeltsége szorosan kötött a vállalat történelmi nyereségszintjéhez. Az Nvidia jelenleg 109-es P/E mutatón forog, míg Amerika legnagyobb bankja a JPMorgan Chase esetében ez a szám 9, azaz osztalékfizetés és a nyereség szintjének változása nélkül ennyi év alatt térül meg a vállalat részvényeinek megvásárlása. Az S&P 493 – az S&P500 indexbe foglalt vállalkozások a fenti 7 kivételével - gyakorlatilag 0 növekedést tudott idén produkálni.


Az ábrán sötétkékkel látható a Magnificent Seven technológiai vállalatok összesített és súlyozott árfolyamgörbéje, szürkével az S&P 500 index árfolyamváltozása és világoskékkel az S&P 493, azaz az indexben a Magnificent Seven-ön kívüli vállalatok összesített és súlyozott árfolyamgörbéje. Forrás: FactSet. Goldman Sachs Global Investment Research, https://www.ig.com/en/news-and-trade-ideas/where-to-next-for-the-s-p-500--up-or-down-for-the-rest-of-the-ye-230608


Modern monetáris elmélet, avagy a pénznyomtatás mindent megold

A recesszióra válaszul a központi bankok egyre inkább a nem konvencionális monetáris politikákhoz, köztük a modern monetáris elmélethez (MMT) és a pénznyomtatáshoz folyamodnak. Az Egyesült Államok jegybankja 2023 márciusában két hét alatt közel 400 milliárd USD összegű pénzmennyiséget hozott létre fedezet nélkül.


Az ábrán látható, hogy a Federal Reserve 2023. márciusában közel 400 milliárd USD forrást biztosított a gazdaság számára a BTFD hitelkeretből a bankoknak célzott sürgősségi kölcsönök formájában. Forrás: Federal Reserve, Bloomberg szerkesztés https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-03-30/fed-loans-to-banks-fall-to-152-6-billion-from-163-9-billion

Az MMT azt állítja, hogy a valutáját ellenőrző kormány emelheti a monetáris bázist, azaz lényegében pénzt nyomtathat saját kiadásainak finanszírozására anélkül, hogy aggódnia kellene a költségvetési hiány miatt. Teheti ezt fizikai nyomtatással, vagy elektronikus úton, például új pénzügyi eszközök, mint az államkötvények kibocsátásával. A gazdaságba történő likviditásinjekció célja a kamatlábak csökkentése, a hitelezés ösztönzése és a gazdasági növekedés fellendítése. Bár ez a megközelítés recesszió idején serkentheti a gazdasági tevékenységet, a forgalomban lévő pénz bősége az áruk és szolgáltatások magasabb áraihoz vezethet, ami csökkenti az egyes pénzegységek vásárlóerejét és ezáltal közép-hosszú távon komoly aggályokat vet fel az inflációval és a valuta leértékelődésével kapcsolatban.


A legszexibb alternatív befektetés: Kriptovaluták

A készpénz elértéktelenedése elleni fedezetként a befektetők gyakran alternatív eszközökhöz fordulnak. Az utóbbi években kiemelkedő hozammal kecsegtető lehetőségként jelentek meg a kriptovaluták, mint a Bitcoin és az Ethereum, melyek fedezet nélküli digitális valuták, amik értéktároló jellegük fényében egyre népszerűbbek. Decentralizált mivoltjuk és korlátozott kínálatuk vonzóvá teszi őket azok számára, akik az inflációra kevésbé érzékeny eszközöket keresnek. A szakértők stabil 4 éves ciklust vélnek felfedezni a fél-hivatalos eszközosztály értékeltségében, melynek globális tőzsdepiaci elfogadottságát mára olyan hírek támasztják, mint a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock által jegyzett Bitcoin ETF bejelentése. Azonban vannak a tőzsdepiacon, ideértve a világ egyik legsikeresebb befektetőjét, a Berkshire Hathaways vezetőjét Warren Buffetet, akik volatilisnek és spekulatívnak ítélik meg a kriptovalutákat és kockázatos befektetési lehetőségként gondolnak rájuk. Most akkor mi is az igazság?

Egy dolog biztos: a kriptovaluták értékeltsége látszólag szoros összefüggésben van a monetáris inflációval. Monetáris inflációnak nevezzük a pénzmennyiség növekedését, azaz a körforgásban lévő M1 pénzkínálat – a szűkebb értelemben vett, könnyen hozzáférhető pénz (forgalomban lévő készpénz és a látra szóló betétek) – illetve a kevésbé likvid, de pontosabb alapként szolgáló M2 pénzkínálat – a széles értelemben vett, nehezebben hozzáférhető pénz (M1 plusz megtakarítások és néhány pénzpiaci alap) bővülését. A monetáris infláció korrelál a kriptovaluták árszintjével; amikor az M2 pénzkínálat bővül, a Bitcoin és a kriptovaluták gyakran jelentős növekedést tapasztalnak. Amikor az M2 pénzkínálat csökken, a kriptovaluták általában esnek. Az M2 pénzkínálat 2021 végén és 2022 elején kezdett el tetőzni. Ez az időzítés egybeesik a kriptopiac tavalyi csúcsával. Ezek alapján logikus következtetés, hogy a kriptovaluták árazási szintje szoros összefüggésben áll az M2 pénzkínálattal, tehát pénznyomtatás esetén menekülőeszközként korlátozott potenciállal rendelkeznek.


Az ábrán kékkel az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína és Japán M2 pénzkínálatának alakulását mutatja, a narancssárga görbe pedig a Bitcoin USD-ben denominált árfolyama. Forrás: en.macromicro.me https://tectum.io/blog/cpi-vs-ppi-a-crypto-perspective/


Az ábra fehérrel a globális M2 pénzkínálat trendtől való eltérését mutatja, a kék görbe pedig a kriptovaluták teljes piaci részesedésének éves alakulása. Forrás: https://www.skrill.com/en/skrill-news/crypto/what-is-the-relationship-between-crypto-and-inflation/


Az évszázados helytartó: Arany

Na de mi a helyzet az arannyal? Az arany évszázadok óta hagyományos értékálló eszköznek számít, gyakran első helyen nyer említést recesszió idején diverzifikáció, likviditás biztosítás, infláció és USD elleni vagyonmegőrzés, azaz hedgelés címszavak alatt hosszú távú biztonságos eszközként. Az arany a gazdasági válságok és az inflációs időszakok alatt általában megőrzi az értékét, hosszú távon stabilan nő. De hogy is néz ki az arany történelmi értékeltsége, fellelhető benne ciklikusság? Mint az ábrán látható, az arany értéke az elmúlt negyed évszázadban stabilan emelkedett és az USD-ben denominált 1898-as történelmi értékeltség határt sikerült idén áttörnie.


Technikai elemzés alapján az arany árfolyama 3000 USD körüli kiugrást tartogathat a következő időszakban. Forrás: Tradingview, saját szerkesztés https://www.tradingview.com/x/o7DFtD1Y/?fbclid=IwAR15SUjq3dQRSs_0BxKtrs6htsfs1fXh5wbvfj6Deq84k5IEBl-_TTlCEy0


A 2011-et követő időszak árfolyamára a technikai elemzésben „cup & handle” néven ismert minta illeszkedik, azaz az „upside” potenciál számottevő. „Downside” kockázat oldalon pedig az aranynak a teljes év folyamán sikerült egyre magasabb támaszpontokat találni október-novemberben 1625, márciusban 1810, azóta pedig az 1900-as árfolyam közelében, tehát a downside kockázat jelentősen korlátozott. Mielőtt vadul kapnánk az értékpapírszámlánkhoz, fontos megjegyezni, hogy az arany szezonális ciklikussága alapján augusztus legvégétől december közepéig esés jellemzi az eszközt. Ennek oka valószínűsíthetően a tőzsdepiaci „év végi hajrá,” tehát a befektetők szentimentális túlfűtöttsége és a stabil, viszonylag kockázatmentes eszközök visszaszorulása a nagyobb kockázatvállalási kedvből fakadóan.


Az ábrán jól látható, hogy az elmúlt 12 évben az arany az augusztus végétől december közepéig tartó időszakban historikusan alulteljesített. Forrás: https://www.investing.com/analysis/gold-tenacious-correction-not-over-yet-200642013

Végszó

A világgazdaság állapotát tényezők bonyolult összjátéka befolyásolja, beleértve a központi bankok politikáját, a gazdasági ciklusokat és az alternatív befektetések helyzetét. A központi banki kamatemelések, amelyek célja az infláció elleni küzdelem, gyakran recesszióhoz vezetnek, ami súlyos következményekkel jár a háztartásokra, a vállalkozásokra és a pénzügyi piacokra nézve. A gazdasági fellendülés ösztönzése érdekében a központi bankok manapság leggyakrabban a pénznyomtatáshoz folyamodtak, ami kihat a készpénz értékére és a potenciális inflációra. Ebben a bizonytalan gazdasági környezetben az alternatív befektetések, mint például a kriptovaluták és az arany, a készpénz elértéktelenedésével szembeni fedezetként egyre nagyobb figyelmet kapnak. Bár ezek potenciális előnyöket kínálnak, a befektetőknek portfóliójuk diverzifikálásakor gondosan mérlegelniük kell kockázattűrő képességüket és hosszú távú céljaikat. Ahogy a globális gazdaság tovább fejlődik, a pénzügyi stabilitás és növekedés szempontjából kulcsfontosságú a tájékozottság és a megalapozott befektetési döntések meghozatala.

Comments


  • Grey Facebook Icon
  • Instagram
  • Grey LinkedIn Icon

© Long Story Short Blog

bottom of page