top of page
  • Barasits Adél

Kriptovaluta: A jövő fizetőeszköze?

A bitcoin árfolyama először lépte át március 11-én a rekord értéknek számító 72 ezer dollárt, az árfolyam-növekedés egyik fő katalizátora az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által jóváhagyott, tőzsdén jegyzett, új bitcoin ETF-ek megjelenése volt. A kriptovaluta-barát országok száma egyre nő, számos tőzsdefelügyelet foglalkozik a kriptoeszközökről szóló törvényekkel. Ezen digitális pénzeszközök egyre inkább hozzáférhetővé és elfogadottá válnak, nemcsak a befektetők, hanem akár általánosan a lakossági szféra számára is. A kriptovaluták decentralizáltsága és a hagyományos pénzügyi intézmények részleges vagy akár teljes technológiai átcsoportosítása sok lehetőséget rejt magában. Vajon a kriptovaluta a jövő fizetőeszköze?


Az ábrán a bitcoin árfolyama látható az előző öt évben, a 2024-es csúcs egy eddig nem látott növekedést mutat a kriptovalutában. (2024.03.12)

Forrás: TradingView


Mi a kriptoban rejlő potenciál?

Ha azt szeretnénk felfedni, hogy milyen motiváció állhat a kriptovaluták hivatalos bevezetése mögött, a pénzeszköz eredeti meghatározó gondolatához kell fordulnunk: decentralizáltság. A pénzügyi decentralizáltság eredete a cypherpunk filozófia megjelenésig vezethető vissza, amely alapgondolata az egyén autonómiája, a magánszféra védelme és az anonim tranzakciók bevezetése volt. Egy alternatív decentralizált fizetőeszköz kiindulópontként szolgálna a globális, szupranacionális pénzügyi integráció felé, mivel a mai pénzügyi intézmények gyakran korlátozzák a banki, hitelezési, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat. Egyes elemzők az aranyhoz hasonlóan bitcoint is inflációs fedezeti eszköznek tartják, mivel történelmileg az inflációs időszakokban is képes nagyobb hozamot produkálni – ezt láthatjuk akár a Bitcoin Covid-járvány kitörését követő 20 hónapos árfolyamemelkedésnél is.


Egy intézményektől teljesen független pénznem alapgondolata előnynek is tekinthető, a kripto azonban sok más lehetőséget is hordoz magában. A konzisztens és aktív technológiai fejlesztések lehetővé tennének egy nemzetközileg hozzáférhető, folyamatosan fejlődő, inflációtól védett, korlátozásokat kiküszöbölő pénznem létrejöttét. A kriptovaluták esetében még fontos kiemelni a blockchain technológia egyik lényeges funkcióját, a decentralizált blokkláncokat is. A blokklánc technológia alapvető jellemzője, hogy a benne rögzített adatok visszafordíthatatlanok és megváltoztathatatlanok. Például a Bitcoin esetében is, az egyes tranzakciókat rögzítik és az ügyletek adatai bármikor elérhetőek lesznek. A blockchain technológián keresztül tehát a tranzakciók sok esetben jobban átláthatóvá és nyomon követhetővé válnak.


Végül érdemes megemlíteni a digitális jegybankpénz (CBDC)  koncepcióját is, amely a kriptovaluták alapjait használja fel azzal a céllal, hogy a szabályozások megtartása mellett létrejöhessen egy digitális világon belüli, mindenki számára elérhető és felügyelhető fizetési eszköz.



Az első ábra a  CBCD-kel kapcsolatos vélemények változását ismerteti. Ahogy az ábrán is látszik, 2019-től egyre inkább a pozitív hangvétel jellemző a digitális jegybankpénzekkel kapcsolatban. A második ábra azt mutatja, hogy a CBCD Google keresések száma olyan ütemben növekedett, mint például a Bitcoin 2017 végén, vagy a Facebook Libra 2020-ban. 

                   



Akkor mégis mi itt a probléma?

A kriptovaluták alapvető jellemzője a központi felügyelet nélküli működés. Ezen tulajdonsága miatt pedig gyakran merül fel egy jogos bizonytalanság a szakértők és a befektetők oldaláról, nem beszélve a folyamatos kriptobányászati kockázatokról. A kriptoárfolyamok változása csakis a mögöttük álló kereslet-kínálat mozgásából adódnak, szemben például egy részvénnyel, amely mögött egy teljes vállalat döntései és fundamentumai állnak. Mivel a kriptopiac nem szabályozott intézményileg, ezért az általános tőkepiaci szabályok sem vonatkoznak rá, ebből következik a gyakorta megtörténő piacmanipuláció. A piaci manipuláció abból ered, hogy egyes befolyásos emberek, szervezetek etikátlanul járnak el, ezzel is manipulálva egy adott kriptovaluta árfolyamát. Az egyik legismertebb eset bennfentes kereskedelemre, amikor 2022-ben Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója egy Twitter bejegyzéssel elérte, hogy a követői Dogecoin (DOGE) nevű kriptovalutába fektessenek , majd a csúcsot elérve eladott több, mint 124 millió dollár értékű Dogecoint. Ezen a példán keresztül is jól látható, hogy a sokszor emlegetetett decentralizált eszköz megnevezés nagy mértékben veszít az éléből.


Szemben a jelenlegi hivatalos fizetőeszközökkel, amelyek a jegybank által akár ,,végtelen” mennyiségben is előállíthatóak (természetesen ez sem ennyire egyszerű, hiszen ezzel rendkívül gyors ütemben elinflálódna az adott valuta és minden valamirevaló jegybankár tartózkodik ettől a kimeneteltől), a kriptovaluták rendelkeznek egy összkínálati határral, például a bitcoin esetében ez az érték 21 millió. Azonban ez a határ nem jelenti azt, hogy a kripto jobban megőrizné az értékét a pénzkínálati növekedés esetén, mivel a kriptovalutákat más kockázatos eszközökhöz hasonlóan a makrokörnyezet, köztük a kamat szabályozások és likviditási feltételek vezérlik. Nem beszélve arról, hogy az eszköz környezete és árfolyamváltozásai teljesen spekulatívak,  nincs belső értéke- így nincs értékelési modellje sem.


Komoly probléma még, hogy a technológia lehetővé teszi a bűnözők számára, hogy a kriptovalutákat  pénzmosáshoz és más illegális tevékenységekhez használják. Másrészről az anonimitás gyakran nem valósul meg és a tranzakciók digitális nyomot hagynak maguk után. Nem mehetünk el amellett sem, hogy a hagyományos pénzügyekkel szemben a kriptovaluta esetében nincs lehetőség egyes tranzakciók visszafordítására, törlésére sem.


A képen a JPMorgan vezérigazgatója látható 2023.december 6.-án. Jamie Dimon így nyilatkozott a bitcoinról: “If I was the government, I’d close it down,”

Forrás: CNBC


Hogyan lehetne a jövőben elképzelni a kriptovalutát, mint hivatalos fizetőeszközt?

Vegyük alapul a Bitcoin and Cryptocurrency Technologies könyv alappéldáját ahhoz, hogy jobban megismerkedjünk a kriptovaluta tranzakciókkal: a példában szereplő Alice-nek van egy intelligens autója, amelyet Bob meg szeretne vásárolni. A kriptovaluta használata lehetővé tenné az irányítás digitális átadását, tehát Alice akár nyaralásán (a nyaralási költségek fedezése érdekében)  eladhatja az autóját Bobnak, amely fizikailag Alice háza előtt parkol. Bob fizethet Alice-nek az autóért kriptovalutával,  Alice távolról átutalhatja az autó által használt blokklánccal a tulajdonjogot Bobnak, majd Bob gond nélkül elhajthat az új autójával. Azonban ez a szcenárió tartalmaz néhány bukkanót. Mi történik például, ha valamelyik fél nem teljesít? Az egyik alapja a kriptovalutának, hogy nincs szükség egy harmadik fél közreműködésére, tehát, ha az egyik fél nem teljesítene, akkor nehezen lehetne megállapítani a tranzakció kimenetelét, amely egyértelműen kockázattal járna. Ha a két fél ugyanazt a blokkláncot használja a teljesítéshez, Bob és Alice esetében tehát egyszerre adják át az autó tulajdonjogát és az autóért fizetett összeget, akkor nem teljesítés kockázata elkerülhető. A tranzakció beteljesülésének feltétele tehát az, hogy mind Bob és Alice szolgáltatnak bemeneti adatokat és csakis az egyidejű, kölcsönös elfogadással lép érvénybe a megegyezés.


Mik a kilátások? 

Bár a blokklánc technológia és a kriptovaluták számos előnyt kínálnak, mint például a gyors és olcsó tranzakciók, a decentralizált rendszer és a pénzintézetek nélküli fizetési lehetőség, azonban még mindig számos kihívás és akadály áll fenn a széles körű elfogadásukhoz. Már jelenleg is alkalmazzák a kriptopénzeket egy köztes valutaként, mivel ezek az eszközök képesek a határokon átnyúló pénzátutalások racionalizálására. Azonban a kriptovaluták jelenlegi állapotukban nem tűnnek alkalmasnak arra, hogy törvényes fizetőeszközök legyenek.



Comments


bottom of page