• Zsemberi Anna

Japán az energiafüggetlenségre fogad

Frissítve: márc. 17.

A fukusimai baleset alapjaiban rengette meg a szigetország energiapolitikáját. Az új japán stratégia szerint eljött a hidrogén és a metán-hidrátok ideje.


Japán a világ egyik leginkább energiafüggő országa.

A fosszilis tüzelőanyagok nagy részét importálják, mely energiafogyasztásának közel 90 százalékát teszi ki. A sok geopolitikai konfliktussal rendelkező régióban az energiaellátástól való függés nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Emiatt a japán politikusok éveken keresztül az atomenergiát látták a probléma megoldásaként. A fukusimai baleset után azonban az ország számos reaktorát leállították, és a jövőbeli projektek túlnyomó részét törölték. Ezért a japán kormány új stratégiát dolgozott ki, amelyben mind a hidrogén, mind a metán-hidrátok kulcsszerepet játszanak. Majd az olimpián már új társadalmi jövőképet hirdettek.


A 21. században járunk, és úgy tűnik, hogy az egész világ a fosszilis tüzelőanyagok nélküli jövő felé halad. Japán azonban szembe megy a globális trenddel és ténylegesen növeli a fogyasztását a nem megújuló energiaforrásokat tekintve.

A világ első tengeri metán-hidrát bányászata 2013, Japán.Forrás: worldindustrialreporter.com


A fukusimai baleset és következményei


A világ számos országához hasonlóan a japán politikusok is éveken keresztül az atomenergiára fogadtak, mint az autonómia megszerzésének legjobb módjára. 2011 azonban fordulópont volt Japán számára, a földrengés és az azt követő szökőár, a fukusimai atomerőműre gyakorolt ​​pusztító hatásaival megváltoztatta az ország energiapolitikáját. A baleset után az ország számos reaktorát leállították, majd más alternatív energiaforrásokat kellett keresni. Az ország belevetette magát a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia fejlesztésébe, közben pedig import termékekkel helyettesítette a nukleáris energiát. Az atomenergia cseréje azonban nagy vállalkozás.

2016-ra a fosszilis tüzelőanyagok az energiafogyasztás több mint 90 százalékát tették ki.

Egy olyan országban, ahol rendkívül kevés felhasználható természeti erőforrás van, ez azt jelentette, hogy energiaigényeinek több mint 80 százalékát importálni kellett. Ez azonban már kiütötte a biztosítékot Tokióban, mivel ez nemcsak környezetvédelmi kérdés volt, hanem elsősorban stratégiai, gazdasági és geopolitikai probléma. Az, hogy egy Japánhoz hasonló ország teljes mértékben függ a külföldi eredetű és hajóval behozott fosszilis tüzelőanyagok kínálatától, óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Különösen, amikor Hszi Csin-ping, a kommunista Kína vezetője felforgatta a geopolitikát a világ ezen régiójában.

Japán forrás szerinti energiatermelése (2000-2019) Forrás: IEA (2020)


Gyúlékony jég: a japánok nagy stratégiai játéka


A japánok egy új lehetséges megoldást tettek le az asztalra a nukleáris energia helyettesítőjeként. Van a jégnek egy különleges formája, melyhez, ha lángot tartasz meggyullad. Ezt metán-hidrátnak hívják, és hatalmas mennyiségben megtalálható az egész bolygón, az óceán fenekén. Elhelyezkedése teszi az egyik legkívánatosabb, ugyanakkor egyik legvitatottabb alapanyaggá.


Az amerikai energiaügyi minisztérium becslései a globális metán-hidrát tartalékokról azt feltételezik, hogy a bolygó összes szén-dioxidjának egyharmadát teszi ki, ami a Föld legelterjedtebb szénforrásává teszi. Ezért Kína is teszteli ezen erőforrás kinyerését a Dél-kínai-tengeren, mely szempontot figyelembe is vehet tengeri követeléseinek kiterjesztésekor.


Azonban olyan vegyületről beszélünk, amely rendkívül instabil, nagyon gyúlékony, és különösen érzékeny a nyomásra és a hőmérsékletre, vagyis kitermelése nem olyan egyszerű, mint egy hagyományos fosszilis tüzelőanyagé.


Mi köze ennek Japánhoz? Történetesen az, hogy a nyersanyag legnagyobb ismert koncentrációja pontosan ezen szigetország környékén található.

Metán-hidrát lelőhelyek elhelyezkedése a bolygón. Forrás: usgs.com

Metán-hidrát lelőhelyek elhelyezkedése Japán körül. Forrás: Wikimedia


A japán kormány becslése szerint legalább 7 billió köbméter metán-hidrát található a területén lévő tengeri lerakódásokban. Ez elég lehet ahhoz, hogy Japán közel egy évszázadának teljes gázfogyasztását fedezze. Éppen ezért nem kétséges, hogy kinyerése nagyon hosszú ideig garantálhatja az energiaellátást.


Mit tartogat a jövő?


Lehetséges– és gazdaságilag életképes lesz-e – a metán-hidrát kereskedelmi mértékben történő hasznosítása? Felgyorsul-e a hidrogén felszabadulása a metán-hidrátnak köszönhetően?

Ezekre a kérdésekre még egyelőre nem ismerjük a választ, de Japán céljairól sokat elárul, hogy 2021-bena Tokiói olimpián meghirdették a hidrogénenergia-alapú társadalom jövőképét. Az olimpiai falu hidrogént használt fel, hogy fűtést, meleg vizet és fényt biztosítson a kollégiumokban, kávézókban és 11000 sportoló edzőhelyén. Emellett Japán legújabb stratégiai energiaterve szerint, 2023 és 2027 között képesek lesznek elindítani kereskedelmi célú metán-hidrát projekteket is.


Zsemberi Anna


Jelen bejegyzés a Holdblogon jelent meg először 2022.02.26-án.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.