Amikor a világ legnépszerűbb gyümölcsitalát isszuk, normális esetben nem arra gondolunk, hogy a termék milyen befektetési lehetőségeket kínál, sőt laikusok számára még az is újdonság lehet, hogy egyáltalán tőzsdén jegyzett termék a hétköznapi narancslé. Ami viszont még ennél is meglepőbb, hogy az utóbbi 3 évben 290 százalékos árfolyam emelkedést produkált, megverve ezzel az idei sztár soft commodity-t, a kakaót.
A narancslé a világ minden táján kapható gyümölcsital, népszerűsége az ízén és jótékony hatásain kívül az olcsó előállítási költségének, relatíve könnyű transzportálási lehetőségeknek, valamint nagy mennyiségben való előállíthatóságának köszönhető.
Ami a számokat illeti, 1.5 milliárd tonna (1,500,000,000,000 liter) narancslevet iszunk meg egy év alatt a világon, ami viszonyításképpen majdnem egy balatonnyi üdítőt jelent.
Ez a szám viszont jól láthatóan évről évre csökken a fejlett piacokon, részben azért, mert sok fogyasztó más italokat, például friss gyümölcs és zöldségleveket, alacsony kalóriatartalmú italokat részesít előnyben.
Ezzel szemben a fejlődő térségekben egyre nagyobb a kereslet a nyugati életmód terjedésének és a növekvő vásárlóerőnek köszönhetően, ráadásul jellemzően ezek a piacok önellátóak is a nyugatiakkal ellentétben.
Narancslé fogyasztás az USA-ban, ezer tonnában. Mint láthatjuk, a fejlett piacok legnagyobbikában lassan 15 éve szinte folyamatosan csökken a fogyasztás.
Forrás: Statista
Mi fán terem a narancs?
A szubtrópusi és mediterrán klímával rendelkező térségekben termesztik, mivel nagy vízigénnyel rendelkezik, ezen felül igen fagyérzékeny. Utóbbi tényező esetleges bekövetkezése hatalmas kiesést okozhat a termés mennyiségében, és emelheti ezáltal emelve a piaci árakat.
Október és március között a bolygó északi féltekéjén van szezonja, (Spanyolország, Törökország, Marokkó, USA), míg április és szeptember között a föld déli féltekéjén fordul termőre (Brazília, Dél-Afrika, Argentína). Kissé furcsának tűnhet, hogy a hűvösebb, téli félév során megy végbe a narancs érése, de ekkor adott a megfelelő mennyiségű csapadék, valamint a narancssárga színt is a hűvös éjszakák során veszi fel.
A legkedvezőbb narancstermesztési adottságokkal a dél-amerikai térség legnagyobb gazdasága, Brazília rendelkezik, hiszen igen jelentős területeket tudtak az elmúlt bő 40 évben művelés alá vonni, részben őserdők kivágásával. Brazília stabilan a legnagyobb narancs és narancslé exportőr generációk óta.
Továbbá, az utóbbi két évtizedben az USA-ban folyamatosan csökkenő termésátlagok megnyitották a hatalmas kereslettel és magas felvásárlási árral bíró piacot a brazil narancs export számára.
Brazília mögött sorakozik jócskán lemaradva a világ két legnépesebb országa, India és Kína, amelyek önmagukban hatalmas felvevő piaccal bírnak, emiatt viszont csekély mennyiség jut itt jelenleg exportra.
Az öreg kontinens friss narancs igényeit Spanyolország és Olaszország tudja kielégíteni, de az itt termesztett narancs alacsony hányada válik csak folyékony nedűvé. 80-90 százaléka az EU-ban forgalmazott narancslének Latin-Amerikából érkezik fagyasztott koncentrátum formájában (FCOJ – Frozen Concentrated Orange Juice), melyet itt hígítunk különböző arányokban.
Narancstermelés országok szerint 1973-tól. Brazília a 80-as évektől vezeti a listát.
Forrás: Our World in Data.
Brazil éghajlati viszontagságok és azok hatása
Tudjuk tehát, hogy Brazília a világ legjelentősebb narancslé ellátója, így joggal feltételezhetjük, hogy ha ott számottevő változás áll fel a termelésben, akkor az a piacokon majdhogynem földinduláshoz vezethet. A jelenlegi zavar pedig két fő tényező együttes fennállásán alapul.
A hosszabb távú probléma az maga a narancs zöldülés, amely egy bakteriális betegség és magát a fát támadja meg, okozva ezzel először a termés méretének csökkenését és zöldülését, majd pár év alatt a fa teljes pusztulásához vezethet.
Jelenléte mind a floridai, mind a brazíliai narancsültetvényekben jelentős hatással van az utóbbi pár évben. Ami aggasztó a jövőre nézve az a betegség elleni hatékony készítmény gyakorlatilag teljes hiánya, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma is támogatja a kutatást a betegség ellen. Ezáltal a kínálati oldal gyakorlatilag védtelen a kórokozó ellen hosszabb távon is, valamint kérdéses, hogy mekkora kárt fog okozni az ellenszer kifejlesztéséig a betegség terjedése.
A másik és kiszámíthatatlanabb probléma pedig nem is lehetne más, mint az időjárás. Az utóbbi nyáron extrém mértékű időjárási körülményeket élt meg Brazília legnagyobb narancstermelő vidéke, 4 hónapig 3-4 fokkal volt melegebb a történelmi átlagnál, amely jól láthatóan a korábbi rekordéveket is jócskán túlszárnyalta. A 2024-es év csapadékátlaga 54 százalékkal marad el a megszokottól, ezáltal a gyümölcsök méretében jelentős csökkenés lépett fel. A hőség és csapadékhiány egyvelege könyörtelenül hatott a termésátlagra, ez pedig tovagyűrűzött a globális ellátási láncokra.
A jobboldali ábrán az elmúlt évek csapadékát láthatjuk, a baloldalin pedig, a nyári hónapok hőmérsékletét.
Forrás: Fundecitrus
Tőzsdei árazás
Ami a tőzsdén jegyzett FCOJ árazását illeti, 2010-től 2022-ig bezárólag 0.90 és 2.26 dollár között ingadozott az árfolyama fontonként (lb), ami az általánosságban volatilis soft commodityk-hez képest – mint például a búza vagy kávé – kicsivel számít jobban ingadozónak.
2022-ben aztán már olyan szintre csökkent az amerikai narancstermesztés központjának számító Floridában a hozam, hogy a hiányt nem tudta pótolni ezen az áron a piac többi nagy exportőre. Ezen felül egyre jobban elterjedt a már említett narancs zöldülés szerte a világban, amely pár éves időtávlatban nem pótolható terméskieséshez vezetett.
Rossz termésátlagokról szóló hírek hónapról hónapra jelentek meg a narancs piacán különböző jelentésekben. Május 10-én a Citrus Termelők Szervezete közölte, hogy a világ narancslé piacát 70 százalékban kitevő Brazília 24 százalékkal kevesebb narancsot fog tudni termeszteni az idei szezonban. E hírre 30 százalékkal emelkedett az árfolyam, egészen az 5 dolláros pszichológiai árszintig repült a narancslé ára, amit jelenleg is egyre sűrűbben tesztel a piac.
Az elmúlt három évben, közel 300 százalékot emelkedett az árfolyam.
A FCOJ tőzsdei árazása. Az Y tengelyen lévő értékek centben értendők és egy font mennyiségű fagyasztott narancslé koncentrátumra vonatkoznak.
Forrás: Trading Economics
Sokáig velünk maradhat még a magas ár
A narancslé gyártó, avagy “sűrítmény hígító” cégeknél bevált módszerré vált a nagyobb hígítási arány és narancs aromák használata is. Ezen felül egyes esetekben alternatívaként mandarint is préselnek a sűrítménybe, fenntartva ezzel a természetes összetevők és a rosttartalom arányát.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fejlett országok piacán egyre nagyobb hangsúly kerül az egészséges és a természetes termékekre, ami megnehezítheti az ilyen technikák elfogadtatását a vásárlókkal, különösen magasabb minőségű narancslevek esetén.
A későbbiekben elemzői várakozások alapján egy éves időtávlatban 5.50 - 6.50 dollár körül mozoghat az árfolyam a narancs zöldülés hosszan tartó hatása miatt, annak ellenére, hogy a föld északi féltekéjén lévő termőterületek rendre pozitív termésátlagokat prognosztizálnak a most kezdődő szüreti időszak alatt.
A narancs és ezáltal a narancslé árfolyamára viszont nem lehet megbízható előrejelzést adni a nagymértékű természeti kitettség miatt. Így a reflektorfénybe kerülő élelmiszer könnyedén a megszokottnál nagyobb kilengéssel reagálhat egy-egy terméshozam előrejelzésre vagy időjárás változásra.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Comments