Az üzleti inkubátoroknak kiemelkedő szerepük van a vállalkozások piacra lépésében és növekedésében. A programok segítenek a stabil indulásban és a hosszútávú sikerben is, az inkubált cégek kétszer akkora eséllyel működnek négy év után, mint a versenytársaik.
Az NBIA, azaz National Business Incubation Associstion öt inkubátor típust különböztet meg: egyetemi intézmények, nonprofit szervezetek, for-profit cégek, kockázati tőkebefektetők, és ezek kombinációi. Az alábbi cikkben az egyetemi intézményekben megvalósuló példákat fogjuk megvizsgálni.
Az üzleti inkubátor, mint fogalom
Ezelőtt azonban érdemes megismerkednünk az üzleti inkubátorok fogalmával. Az üzleti inkubátor egy olyan program vagy szervezet, amely induló vállalkozásoknak nyújt támogatást segítve őket a növekedésben és sikeresebbé válásban.
Az inkubátor különféle erőforrásokat biztosít, például iroda helyiséget, tanácsadást, képzéseket, valamint befektetői kapcsolatokat, tehát fontos, hogy nem csak tőkét.
A célja, hogy elősegítse a vállalkozások gyorsabb fejlődését, csökkentse a kudarc esélyét, és felkészítse őket a versenyképes piacra. Gyakorl
atban ez azt jelenti, hogy az inkubátorok gyakran egy közös helyszínen gyűjtik össze a startupokat, így megteremtve a lehetőséget, hogy együtt dolgozzanak, tapasztalatot cseréljenek és kapcsolatokat építsenek.
Hatása és előnyei
A Világbank egy érdekes példát hozott az előnyeiről, ami rávilágít arra, miért választják sokan a vállalkozásindítást inkubátorokban. Kiemelik, hogy az inkubált cégek sikeressége jelentősen nagyobb: nyolcvanhét százalékuk négy év után is működik, míg a nem inkubált cégeknél ez az arány csupán negyvennégy százalék. Ezért az inkubátorok erőteljes hatással lehetnek a helyi közösségekre is.
Ezek vállalkozások már a kezdetektől rendelkeznek a cégvezetéshez szükséges tudással, és ahogy növekednek, pozitívan befolyásolják a környezetüket. Egy sikeres cég új munkaerőt alkalmaz, nyersanyagokat vásárol, irodát bérel vagy ingatlant vásárol, ami mind hozzájárul a helyi gazdaság erősödéséhez.
Al-Mubaraki és Busler kutatók 2013-ban tíz ország esettanulmányait elemezve arra jutottak, hogy az üzleti inkubátorok hatását nemcsak helyi, hanem globális szinten is figyelembe kell venni. Úgy vélik, hogy az inkubátorok és legfőképpen a belőlük létrejövő cégek képesek fellendíteni egy ország gazdaságát, és így fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedésben.
Szerepe a vállalkozók képzésében
Noha Ahmed Hassan kutató munkája, az üzleti inkubátorok szerepét vizsgálja a fiatal vállalkozók képzésében. Ebben az egyetemek az inkubátorok segítségével és a legújabb kutatások, eredmények, valamint kutatókkal való közvetlen kapcsolatok révén készítik fel a hallgatókat a vállalkozói ismeretekre.
Hozzáférést biztosítanak a legújabb innovációkhoz, anyagokhoz, valamint értékes kapcsolati hálókhoz, például kormányzati és vállalati partnerekhez, továbbá gyakornoki és mentorprogramokhoz, ezáltal előnyös környezetet teremtenek a fiatalok számára.
Az egyetemek így nemcsak elméleti tudást adnak át, hanem a gyakorlatban is bemutatják a vállalkozói gondolkodásmódot és működést.
A knowledge commercialization fogalma
Noha kutatásának kiegészítéseként fontos megemlíteni a "tudás kereskedelmi hasznosítása" (knowledge commercialization) fogalmát. Ez arra utal, amikor tudományos kutatásokból vagy innovatív ötletekből piacképes termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat hoznak létre. Lényegében a szellemi tulajdont egyetemekről vagy kutatóintézetekből átadják az üzleti szektornak, ahol azt profittermelő módon használják fel.
Példaként említhetjük a Stanford Egyetem és a Google kapcsolatát. A Google keresőmotorjának alapjául szolgáló technológiát eredetileg a Stanford Egyetemen fejlesztették ki, ahol Larry Page és Sergey Brin doktoranduszként dolgoztak a PageRank algoritmuson.
A kutatásukból származó szellemi tulajdont a Stanford szabadalmaztatta, majd licencelte Page és Brin startupjához, amely végül Google néven vált ismertté. Ez egy klasszikus példája annak, amikor egy tudományos kutatás eredményeként létrejött technológiát az üzleti szektorba átviszik, ahol azt profittermelő szolgáltatásként hasznosítják.
Ez a folyamat kulcsszerepet játszik a tudomány és az ipar közötti kapcsolat erősítésében, hiszen így az innovációk szélesebb körben elérhetőek lesznek, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
Ha a fejlett országok példáját nézzük, akkor látható, hogy a munkaerő növelésével és a tőke felhalmozásával már nagyon nehéz hosszú távú, tartós gazdasági növekedést elérni, ezért kiemelten fontos az innováció, mint a gazdasági növekedés egyik fő forrása.
Manapság az egyetemek egyre inkább a kutatásra, az innovációra és a vállalkozói szellemre helyezik a hangsúlyt, különösen a feltörekvő országokban. Ezekben az országokban nagy lehetőség rejlik abban, hogy üzleti inkubátorokat hozzanak létre, amelyek segítik az innovációk kifejlesztését és ezáltal gazdaságuk modernizálását.
A Noha által készített ábrán jól látszik, hogy az üzleti inkubátorokban nyújtott szolgáltatások és azok eredményei összefüggenek. Ezek az eredmények nemcsak a gazdaság, hanem a vállalkozók és a társadalom számára is hasznosak.
Az inkubátorok és a vállalkozói szellem kapcsolata. Forrás: Review of Economics and Political Science
Ha egy üzleti inkubátor sikeresen működik, az egyetemek ökoszisztémájában is felmerülnek olyan tényezők, mint a jól képzett munkaerő, a közös helyiségek és technológiák, valamint a hálózatépítés. Ezek a tényezők gyorsítják a pozitív eredményeket, ami hozzájárul többek között az innováció és a kreativitás növekedéséhez, a gazdasági növekedéshez, és az alacsony munkanélküliséghez is.
A vállalkozók, köztük az egyetemi hallgatók, új ötleteket hoznak, és az inkubátorokat az ötleteik megvalósításához használják. Fontos szereplők a befektetők, akik a projektek finanszírozásáról gondoskodnak, valamint a tudományos kutatóközpontok, amelyek innovációval és adatokkal segítik a projekteket. Végül a magánszektor is fontos emberi erőforrásokat biztosít.
Hazai példák
Nem csak az említett kutatásokban külföldön, hanem itthon is több magyar egyetemen létezik az üzleti inkubátorokhoz hasonlítható Hungarian Startup University Program, többek között az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
Az első félévben egy online színtéren való tanulás valósul meg, ahol különböző modulokban sajátíthatják el a hallgatók, hogyan kell pitchelni, milyen típusú befektetők vannak, hogyan készül egy üzleti vagy marketing terv. A félév végén egy saját startup ötletet kell kitalálni, amelynek a megvalósítását csapatokban folytathatják a diákok az azt követő félévben.
A HSUP záróeseményén pedig több pitch is hallható, amelyek közül egy szakmai zsűri választotja ki a legjobb ötletet. A félévet ösztöndíjjal is támogatja a program, így ezt a csapat döntése alapján, a projekt megvalósítására is lehet fordítani.
Összefoglalva, az üzleti inkubátorok rendkívül fontos szerepet játszanak a vállalkozási hajlandóság ösztönzésében és fenntartásában, különösen az egyetemi közegben. Ezek a programok nem csupán indulási támogatást nyújtanak, hanem hosszú távú fejlődési lehetőséget biztosítanak a fiatal vállalkozóknak, akik számára elengedhetetlen, hogy az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatot is szerezzenek. A kezdeményezések nemcsak az innováció és a gazdasági növekedés motorjai lehetnek, de hosszú távon is hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez és a versenyképesség fokozásához.
Comments