Bármiféle elfogultság nélkül kijelenthető, hogy az Amerikai Egyesült Államok a második világháború vége óta a világ vezető hatalma, mind gazdasági, mind katonai téren. Ennek elérésében nagy szerepet játszott a hidegháború megnyerése a Szovjetunióval szemben, melynek végső eredményeként Európa nagy részén megszűnt a szovjet befolyás, ezzel utat engedve a kapitalizmus rendszerének.
Az elmúlt években ebben a hegemón helyzetben Kína komoly vetélytárssá nőte ki magát. A szintén kommunista berendezkedésű ország – sok kelet-európai ország figyelmébe ajánlandó módon – lábalt ki a mindösszesen olcsó munkaerőt kínáló országok listájáról és vált viszonylag rövid idő alatt a világgazdaság kulcsfontosságú szereplőjévé. (Természetesen mindezt rendkívül vitatható módon tette.) Úgy tűnik, hogy az említett ázsiai ország törtető kísérletei korántsem értek véget. A pénzügyi imperializmus teljes elérését pedig a BRICS névre keresztelt országok listájával (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) tervezi véghezvinni. Ha az olvasó vet néhány pillantást a világunk jelenlegi gazdasági helyzetére, a változás számos jelét veheti észre. Szaúd-Arábia és Irán korábban szinte elképzelhetetlen béketárgyalásokat folytatnak, ezzel egy időben pedig számos ország próbál elszakadni a dolláralapú kereskedéstől.
Az, hogy hogyan jutottunk el idáig és mindezen eseményeknek milyen hatással vannak a mostanság sokat emlegetett BRICS-országok együttműködésére, a cikkből kiderül.
A vezető valutává válás útja
Az 1970-ben, Nixon elnök irányítása alatt megszületett egyezség alapján az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között történő olajtranzakciók dollárban mennek vége – kikényszerítve a többi országból is ezt az elszámolási rendszert. Egy devizának nem is kell több, hogy világhatalmi pozícióba kerüljön… Illetve ismerve az amerikai jegybank pénznyomtatási és hitelgörgetési képességeit, az amerikai államkötvények a világ egyik legbiztonságosabb befeketésévé váltak, így egy újabb okot adva a vezető szerepre. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen hatalmas összegekre nőtte ki magát ezen állatkötvények értéke.
(Forrás: FRED https://fred.stlouisfed.org/series/FDHBFIN#)
Nyugalmi helyzet megtörése
Az Oroszország által elindított katonai támadás számos helyzetben keverte fel újra a világunk nyugalmi állapotát. A szankciók hatására Oroszország a dolláralapú elszámolás nagyrészétől megfosztásra került. Számos ország, köztük India, Szaúd-Arábia, Brazília meglátta a kialakult helyzetben rejlő gazdasági, illetve a jövőben kínálkozó függetlenedési lehetőséget, és valamely módon csatlakozott a dollár „szankcionálásához”.
BRICS-országok valódi helyzete
Mielőtt vadul azt hihetnénk, hogy a korábban említett öt ország kapcsolata egy új világszerveződés mintapéldája jobb, ha vetünk egy pillantást a köztük folyó belső viszályokra és hiányosságokra. Kína és India kapcsolata több szempontból vizsgálva is gyenge lábakon áll. Egyrészt India nagy erőkkel dolgozik azon, hogy az olcsó gyártásról elhíresült Kína pozícióját átvehesse a világgazdaság működésében. Másrészt egy katonai támadás melyet Kína Taiwan okkupálásának céljával indítana további konfliktushoz vezethet a két ország között. India pedig pontosan ettől rettegve fogja jó eséllyel minden kulcsfontosságú kérdésben az amerikai szövetséges mellett letenni a voksát. Gazdasági téren pedig azt kell számításba vennünk, hogy a rezsim által irányított gazdaság nem a megszokott természetes úton érte/éri el azokat a hatalmas növekedési számokat, melyekkel évről-évre előrukkol. A mesterséges úton megteremtett helyzet ritkán elcsepegtet egy-egy információt melyek a hiányosság jeleit tükrözik. Ilyen például a WSJ által nemrégiben feldolgozott Kínában elő fiatalokat érintő munkanélküliségi adatok.
(Forrás: WSJ)
Összegezve, egy mesterségesen felfújt gazdasági lufi egyelőre nehezen venné fel a versenyt a hosszú évtizedek óta kapitalista szabályok által edzett amerikai gazdasággal. Illetve kijelenthető, hogy ebben a szövetségben rendkívül szerteágazó nézetek szerint vélekednek a tagállamok, ami egy ilyen ambiciózus gazdasági térhódítás végbemenetelét könnyen a sikertelenség irányba terelheti.
Vissza a gyökerekhez
Az előbb említett befektetésesek azonban nem minden országra igazak. Kína és Oroszország az elmúlt évtizedben lassította az amerikai állakötvények vásárlását, helyette inkább egy régi módszerhez nyúltak, az aranyhoz. A BRICS-országok, közül India, követve a trendet szintén megnövelte aranykészleteit. Azonban a növekvő tartalékok ellenére elég nehezen elképzelhető, hogy ezek az országok bármiféle komoly tranzakciót ebben a nyersanyagban folytatnának le, sokkal inkább valószínű, hogy a sokak által elfeledett aranystandard struktúráját kívánják átgondolva újra bevezetni. Ami ennél is biztosabb, hogy Oroszország engedélyezte a jüanban, rubelben és a közeljövőben a rúpiában történő fizetést az olajukért. Ebben a forgatókönyvben pedig elképzelhető, hogy tovább csökken majd a világ országai által tartott amerikai államkötvények száma, és ezzel egy időben megnőnek a jegybankok által tartott aranytartalékok. Részben ennek is köszönhetően az arany ára rekordmagasságok közelében mozog.
(Forrás: TradingView)
Merre tovább?
Fontos tisztáznunk, hogy néhány rebellis ellenére a jegybankok nagy része továbbra is dollárban tartja a devizáinak javát.
(Forrás: Bloomberg)
Ennek az triviális oka, hogy korábban említett rezsimekkel szemben ezen fizetőeszköz mögött a világ továbbra is egyik legmegbízhatóbb és legdemokratikusabb állama áll. Így bármely probléma esetén egy felelősségre vonható országhoz fordulhatunk.
Az esetleges további pánik helyett továbbá azt is érdemes lesz megértenünk, hogy milyen szerepet is tölt be pontosan a dollár. Ebben az esetben úgy kell gondolnunk a dollárra, mint egy szolgáltatásra, amit Amerika kínál számunkra bármilyen tranzakció esetén – valahogy úgy, ahogy például Kína a mobiltelefonokat vagy Japán az autókat. És hogy máshogy tudnánk egy szolgáltatás értékét vizsgálni, mintsem a felhasználók számával. A nemzetközi tranzakció hozzávetőlegesen 45,4 százaléka dollárban történik, ebből számból pedig egészen gyorsan levonhatjuk a következtetéseinket.
A második helyen egyébként az euró áll, a maga 33,34 százalékával. Azonban ettől a kihívótól semmiképpen sem szabad vezető szándékokat várnunk, hiszen az euró esetében nem beszélhetünk önálló (nemzeti) kormányról, így a vezető szerephez szükséges gyors és határozott döntéseket túlbürokratizáltsága miatt képtelen meghozni.
Összegezve, amíg az említett trónfosztásra készülő országok nem lesznek képesek levetkőzni korábbi sztereotípiáikat és egységüket egy új szintre emelve saját fizetőeszközt létrehozni, nem kell attól félnünk, hogy új deviza fejére kell koronát tennünk.
Kőszegi Márk
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
댓글