top of page
  • Köveskúti Hanna

Az Európai Unió lemaradása

Aki az utóbbi hónapokban gazdasági, pénzügyi híreket olvasott, nehezen kerülhette el a 7 amerikai technológiai részvényről (gyűjtőnevükön Magnificent Seven) szóló híreket. Mindenki az Nvidia-ról, a mesterséges intelligenciáról beszélt és arról, hogy ennek a 7 részvénynek az elképesztő teljesítménye soha nem látott magasságokba emeli az S&P500 indexet. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, miért nem beszélünk európai technológiai részvényekről? Mi itt, az Atlanti-óceán túlpartján nem lennénk olyan jók, mint amerikai versenytársaink?

Nézzük meg a számokat!

Mindenekelőtt tekintsünk át néhány adatot az európai technológiai szektorról! Általánosságban elmondható, hogy az európai vállalatok növekedési rátája, hozama, kutatásra fordított összege alacsonyabb, mint az amerikai versenytársaké. Egy 2022-es kutatás alapján 2014 és 2019 között az európai technológiai szektor vállalatai 20%-kal kevésbé voltak profitábilisek és 40%-kal lassabb ütemben növekedett a befektetett tőkearányos bevételük, mint az óceán túlpartján.

Emellett az elmúlt 10 évben a jelentős amerikai technológiai vállalatok évesítetten átlagosan 27%-kal tudtak növekedni, míg Európában ez a szám sokkal alacsonyabb, 10%.

Aggregáltan Európára nézve folyamatosan csökken a kutatás és fejlesztésbe fektetett összeg, így mára csupán az ötödét fordítjuk erre, mint az Egyesült Államok, valamint a mesterséges intelligenciára is közel ötvenszer többet költ Amerika. 2017-ben az európai vállalatok 70 bázisponttal elmaradtak észak-amerikai versenytársaiktól abban, hogy mennyi pénzt fordítanak a kutatás-fejlesztésre a bevételük százalékában. 2022-re ez a különbség már 140 bázispontra nőtt.

Piaci kapitalizáció összehasonlítása

Az alábbi ábrán a Magnificent 7 és Európa 7 legjelentősebb technológiai vállalatának piaci kapitalizációja látható. Az amerikai vállalatok értéke 11-szer nagyobb, mint itteni társaiké. A kék körök néhol olyan picik, hogy alig láthatóak, mely jól ábrázolja a tenger két oldala közti nagyságrendi eltérést.

De ezek csak számok, nézzük meg, milyen okok állhatnak mögöttük, miben rejlik Amerika előnye!

Nem vagyunk elég rugalmasak?

Nagyon fontos megemlíteni egy olyan problémát, melyre az amerikai technológiai vállalatoknál történő elbocsátások világítottak rá. Európában sokkal költségesebb és hosszadalmasabb egy vállalat struktúrájának megváltoztatása. Ezzel a problémával szembesült tavaly a Nokia, hiszen nagy mértékben csökkentek az eladásai, így cselekedniük kellett (volna), hogy fenntartsák a vállalat pénzügyi stabilitását. Viszont több európai országban is rá kellett döbbenniük, hogy különböző munkaerővédelmi szabályozások miatt nem tudják átszervezni a munkát egészen 2026-ig. A Financial Times szerint az átstrukturálás a technológiai szektorban fontosabb, mint bármelyik másikban, egészen egyszerűen azért, mert ez az innovatív terület kockázatosabb, mint a többi. Úgy vélik Európa azért nem képes ugyanolyan volumenű innovációra, mert az aktuális helyzetük átalakítása túl költséges és nem elég gördülékeny. Az átstrukturálás itt tízszer drágább, mint az óceán másik oldalán, és természetesen az évek alatt ez a hatalmas pénzbeli különbség Amerikának kedvezett. Továbbá megemlítik azt is, hogy más nehézségekkel is szembesülhetne Európa, például piacméret, finanszírozás, kulturális sokszínűség, de ezek mégsem gátolták meg abban, hogy kevésbe kockázatos szektorokban vezető szereplő legyen.

Felsővezetés szerepe

Egy másik aspektus, amit érdemes lehet megvizsgálni, az európai vállalatok viszonyulása a technológiai fejlődéshez. Szakértők úgy látják, hogy Európában az a szemlélet dominál, hogy minimalizáljuk a költségeket, minden más másodlagos. Ezzel szemben Amerikában gyakori az a nézet, hogy először vizsgáljuk meg, hogyan tudunk technológiailag fejlődni, és ehhez mérten döntenek a többi tényezőről. Manapság már a technológiai fejlődés a növekedés kulcsa, nem a földrajzi terjeszkedés vagy a nagyobb gyárépületek. A Forbes kutatása alapján az európai vállalatok igazgatótanácsaiban kevésbe tartják szem előtt a technológia kérdését, mint Amerikában. Európában még mindig 33%-ukban nem ül a témában kompetens személy, míg a tengerentúlon ez a szám már csak 19%.

Mindezek magyarázatul szolgálhatnak arra is, hogy miért csak az európai vállalatoknak 17%-a áll készen arra, hogy a mesterséges intelligenciát implementálja és kihasználja lehetőségeit.

Van remény?

Vitathatatlan tény, hogy Európa az elmúlt években számos kihívással nézett szembe, mely érthető módon hatással volt a technológiai szektorra is. Mégis ideális hely az unikornisok kinevelésére, mely reményt adhat a fejlődésre, hiszen ezeknek többsége a technológiai szektorban tevékenykedik. Európában átlagosan 323 startup jut 1 millió főre, és sokkal több unikornis lesz belőlük, mint például Kínában, annak ellenére, hogy ők jelentősen többet költenek ilyen célra.

Nem hagyhatjuk szó nélkül a félvezetők szerepét sem ebben a történetben. A félvezetők elengedhetetlen alkotóelemei bármilyen modern technológiai terméknek. 2022-ben Európa kevesebb, mint 10%-át gyártotta a világ félvezetőinek, míg Amerikában ez a szám 17%. Mivel ezek előállítása jellemzően Európán kívül folyik, így komoly kockázatokat jelenthet egy esetleges ellátásilánc probléma. Ezért az Európai Unió elhatározta, hogy feltornázza ezt a számot 20%-ra, és elkötelezettségét egy 43 milliárd eurós befektetéssel pecsételte meg (European Chips Act). Sokan kritizálták ezt a lépést, hiszen ez az összeg elenyésző az Egyesült Államokbeli 76 milliárd dolláros befektetéshez képest, valamint a gyárak Európába telepítése nem jelentené azt, hogy a teljes ellátási lánc ide kerül, a nyersanyagokat továbbra is importálni kellene, így nem szűnnének meg a kockázatok teljesen.

Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből? Nekem úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokra jellemző szabadság és „minden lehetséges” szemlélet táptalaja a számos kockázattal teli technológiai szektornak, míg itt Európában a biztonság, a szigorú szabályozás, valamint a konzervatívabb vállalati kultúra inkább a hagyományosabb, kevésbé rizikós szektorokban működő vállalatoknak kedvez. Lehet, hogy itt Európában más a módi, de ha te szeretnéd megalapítani a következő Microsoftot, szerintem senki nem áll majd az utadba!

留言


bottom of page