Amerika legzöldebb ipara: így áll a marihuánapiac az Egyesült Államokban
- Péchy Patrik
- ápr. 6.
- 6 perc olvasás
A marihuána évezredek óta kíséri az emberiséget, hiszen már az ókori Kínában, Indiában és a szkíta kultúrákban is dokumentálták orvosi, vallási és rekreációs használatát. Napjainkban is egyre több szó esik róla és világszerte számos országban enyhítik a korábban köré felhúzott erős szabályozó rendszert. Többek között az Amerikai Egyesült Államokban is, ahol a fogyasztók számára a marihuána ipari mennyiségű előállítása és disztribúciója egy kiemelkedően feltörekvő iparág.
Az USA-ban 2023-ban a felnőttek 50 százaléka legalább egyszer kipróbálta már, és 17 százalékuk jelenleg is fogyasztja. 2022-ben a napi vagy majdnem napi szinten használók köre elérte a 17,7 millió főt.
A marihuána jogi háttere az államokban
Jelenleg 24 államban teljesen legális a kannabisz termesztése, árusítása és általános fogyasztói felhasználása. Fontos megjegyezni, hogy a THC (tetrahidrokannabidol), tehát a marihuána pszichoaktív hatásáért felelős hatóanyaga, csak állami szinten legális ezekben az államokban.
Szövetségi jog alapján, a Controlled Substance Act drogbesorolási rendszer továbbra is az úgynevezett „Schedule 1”-ben kategorizálja és a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) is ennek megfelelően tartja számon. Ez a kategória erős függőséget okozó szereket tartalmaz, melyeknek semmilyen elfogadott felhasználási módja nincs. A szövetségi jog minden államra vonatkozik, függetlenül attól, hogy egy állam mit enged vagy tilt. Tehát, ha a két szint között eltérés jelentkezik, mindig a szövetségi jog kell irányadó legyen.
A gyakorlatban azonban az amerikai igazságügyi minisztérium ritkán avatkozik be azokban az államokban, ahol a marihuánát legalizálták. Ez a kettőség jogi szürke zónákhoz vezet, ami a marihuánával bármilyen módon foglalkozó vállalkozások működését és terjeszkedését egyaránt korlátozza.
Kihívást jelent az iparági szereplők számára a terjeszkedés más államok irányába, mivel az engedélyezési rendszerek államonként jelentősen eltérnek. Az, hogy egy vállalat megszerezte a működési engedélyt egy adott államban, nem jelenti azt, hogy automatikusan megkezdheti működését egy másikban is. Minden állam saját engedélyezési rendszerrel rendelkezik, eltérő követelményekkel és feltételekkel, ráadásul a kereskedelmi, termesztési és gyártási engedélyeket gyakran csak korlátozott számban adják ki.
A tulajdonosra vonatkozó lakóhelyi korlátozások sem könnyítik meg a vállalatok expanzióját. Sok állam előírja, hogy az üzletben részesedéssel rendelkező személy vagy személyek állandó lakosai legyenek az adott államnak. Mindezek következtében a leggyakoribb módszer egy leányvállalat alapítása helyi partnerekkel. Így, ha esetleg az egyik helyi vállalkozással probléma merül fel, az nem rántja magával az egész hálózatot.
Sok bank az Egyesült Államokban szövetségi engedéllyel működik, és a szövetségi pénzmosás elleni törvények értelmében (Money Laundering Control Act) a bank bűncselekményt követ el, ha olyan pénzmozgást kezel vagy pénzt tart, ami illegális, kábítószerrel kapcsolatos ügyletből származik. Egy ilyen törvénysértésnek számos kockázata lehet, reputációs, vagy egy hosszadalmas büntetőeljárás, melynek következménye akár a banki engedély elvesztése lehet.
Emiatt a bankok nem hajlandóak felvenni ügyfélként a marihuánaipari vállalkozásokat, még akkor sem, ha azok az adott állam törvényei szerint legálisan működnek. Tehát lényegében ezeknél a nagyobb bankoknál nincs olyan pénzügyi szolgáltatás, amihez hozzáférnek. Nem nyithatnak hagyományos bankszámlát, nem igényelhetnek hagyományos üzleti hiteleket, illetve nem használhatnak POS terminálokat vagy egyes online fizetési rendszereket. Ez utóbbi számos problémát vet fel, mivel sok kannabiszüzlet nagyrészt készpénzt fogad el, amely rablásokat eredményez, valamint a tranzakciók rögzítésének hiányában kihívást jelent a cégek pénzmozgásainak nyomon követése, bonyolítja az adózást és a könyvelést is.
Két alternatív fizetési mód is kezd egyre elterjedtebbé válni, az egyik a Point of Banking (POB). Egy ilyen tranzakció jellege hasonló, mint egy ATM alapú készpénzfelvétel. A másik megoldás az Automated Clearing House (ACH) tranzakció. Ez egy elektronikus rendszer, ami automatikusan kezeli a bankszámlák közötti pénzmozgásokat. Ilyen a hazánkban is elterjedt SumUp. Ezekből a tranzakciókból származó bevételeket speciális, szabályozott pénzintézeteknél – például hitelszövetkezeteknél vagy kisebb, helyi bankoknál – vezetett számlákon tárolják. Problémát jelent azonban, hogy ezek a szolgáltatások költségesek.
Emellett, az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is korlátozza, hogy amerikai tőzsdéken (NASDAQ, NYSE) bejegyzésre kerüljenek olyan vállalatok, melyek közvetlenül érintettek marihuána előállításban vagy forgalmazásban. Azonban, azt, hogy Over-The-Counter (OTC) piacon kereskedhetők legyenek, azt nem. Számos cég kihasználja, hogy Kanadában legális a marihuána, és ott jegyezteti be magát a tőzsdére. Ezzel megkerülve az amerikai szövetségi szabályozást, miközben továbbra is az Egyesült Államok piacára fókuszálnak. Ezek a tényezők azonban megnehezítik a túlélését, tőkebevonását és fejlődését az iparágnak.
Gazdasági hatások
Ezen hátráltató tényezők ellenére nehézségekkel, de növekszik az iparág. 2024-ben az amerikaiak kiadásai legális marihuána termékekre 38,4 milliárd dollárt tettek ki.
Ebből az orvosi marihuána fogyasztás 11,6 milliárd dollár volt. Tehát elmondható, hogy a vásárlások túlnyomó többsége rekreációs (tehát szabadidős) célú volt. Az előző évhez képest 14,3 százalékkal nőtt a vásárlások értéke és viszonylag hasonló növekedési ütemet vetítenek előre a következő évekre is.
A teljes gazdaságra gyakorolt hatása még jelentősebb volt, a szektorból befolyó adóbevételek (20 milliárd dollár) kétszer akkorák voltak mint az alkoholiparból származó adók, és számos munkahelyet is teremtett, jelenleg körülbelül 440 ezer teljes munkaidős alkalmazott dolgozik az iparágban.
A közvetett gazdasági hatások közé sorolható még a termesztéshez és szállításhoz szükséges eszközök, anyagok iránti kereslet növekedése, illetve különböző szolgáltatások (pl. logisztika, biztonságtechnika, marketing) fokozott igénybevétele is.
Fogyasztói szokások, trendek
Az iparág gazdasági növekedése szorosan összefügg a fogyasztói viselkedés átalakulásával. A felhasználók köre bővül és a fogyasztási formák egyre sokszínűbbé válnak.
A felhasználók túlnyomó többsége hagyományos formában, például saját kézzel sodort vagy előre elkészített cigarettákon keresztül fogyasztja az anyagot. Emellett, 14 százalékuk ehető termékeket választ, míg 16 százalék elektromos cigarettát használ. A piacon már THC-tartalmú seltzerek is elérhetők, amelyek iránt szintén egyre nagyobb az érdeklődés – különösen olyanok körében, akik korábban még nem éltek a marihuánával. Az alternatív formák egyre nagyobb teret nyernek, és fokozatosan alakítják át a felhasználási szokásokat.
Ár (-verseny)
A fogyasztás növekedését az árak csökkenése is erősen befolyásolja. 2021 óta 32 százalékkal csökkentek az átlagos kiskereskedelmi árak.
A legalizáció terjedése szélesítette a piacot és növelte a kínálatot. A termelési kapacitások növekedése szintén a kínálatot emelte, azonban az alternatív fogyasztási formák térnyerése túlkínálatot eredményezhet a kannabisz virágzatok piacán és ez is az árak csökkenéséhez vezethet.
Nem mellesleg, az illegális piac is komoly versenyt jelent a termelők számára. E piac értékét jelenleg a legális piac körülbelül a kétszeresére teszik. Alacsonyabb árakat tudnak kínálni, mert ezek a szervezetek nem fizetnek adót és alacsonyabb költségekkel működnek – legyen az termesztési vagy működési – nem kell megfeleljenek semmilyen előírásnak, illetve a felhasznált alapanyagaik minősége is silányabb.
Bár a legális piac folyamatosan fejlődik, a magasabb árak még mindig sokakat az illegális szegmens felé terelhetnek. Ez azonban komoly kompromisszumokat jelent, hiszen a szabályozott termesztők termékei jóval magasabb minőséget, tisztaságot és biztonságot garantálnak, mint a feketepiac. Fejlett termesztési, kultivációs technológiákat és magasan képzett szakembereket, biológusokat alkalmaz a legtöbb vállalat. Ezzel azonban a késztermékek egyre erősebbé válnak, amely egyre nagyobb aggodalmat kelt számos szakértő körében.
Befektetői viselkedés
A North American Cannabis Index az észak-amerikai kannabiszipar vezető kultivátorainak, feldolgozóinak és viszonteladóinak a részvényeit követi.
2021-ig rengeteg tőkét allokáltak a külső befektetők az indexben megtalálható cégekbe, amíg fény nem derült arra, hogy az egyes államokban végbemenő legalizáció ellenére, a kifejtett tényezők mennyire hátráltatják működésüket. Ezután majdhogynem lenullázták magukat a részvények és azóta sem korrigáltak. A jövőben várható könnyítések azonban visszacsalogathatják a befektetőket, mivel rengeteg teher alól mentesülnének pénzügyileg a vállalatok, ami a megtérülések javulásához vezethet.
Kilátások a jövőre tekintve
Az illegális kereskedők és a jogi szempontok kihívásai mellett új lehetőségeket is tartogat a szegmens számára az év. 2024. januárjában a DEA megerősítette, hogy felülvizsgálja a kannabisz átsorolását „Schedule 3” kategóriába. Jelenleg is folynak a meghallgatások, azonban a döntéshozatal pontos dátuma még bizonytalan. Sokak szerint 2025-ben jelentős változások várhatóak, míg vannak, akik szerint a legalizációt ellenző csoportok tevékenységeinek hatására lassulhat a folyamat.
Ha orvosi felhasználása szövetségi szinten elfogadottá válna, a kutatás és az adózás is jelentősen könnyebb lenne. Egy ilyen lépés az iparág adózásának reformjához vezetne, mivel lehetővé tenné a működési költségek levonását, és megszüntetné az Internal Revenue Code (IRC) 280E szekciójának szigorú korlátozásait. Így a marihuána termelő és kereskedő cégek adókiadásai meghatározóan csökkenhetnének. Egy további intézkedés, ami jelentősen segítené ezen vállalatok működését a Secure And Fair Enforcement Regulation (SAFER) Banking Act. Ez védelmet nyújtana a szövetségi engedéllyel működő pénzügyi intézetek számára, hogy a korábban említett szolgáltatásokat szankciók nélkül a marihuánaipari szereplők részére bocsáthassák.
A készülő szabályozási változások nemcsak a vállalkozások adminisztratív és pénzügyi terheit enyhíthetik, hanem lehetőséget adhatnak arra is, hogy az árakat csökkentsék – ezzel versenyképesebbé válva az illegális piac szereplőivel szemben. Amennyiben ezek az intézkedések valóban életbe lépnek, az iparág nemcsak gazdaságilag stabilabbá, hanem társadalmilag is elfogadottabbá válhat, miközben fokozatosan kiszoríthatja a feketepiacot a rendszerből.
コメント