• Gócza Márton

A folyók tanítása: nem sietnek, mégis mindig célba érnek

Frissítve: nov. 8.

Manapság, ha megkérdezünk egy elemzőt, melyek azok a gazdasági események, amelyek a legnagyobb fejtörést okozzák neki, nagy valószínűséggel az elsők között fogja említeni az infláció alakulását, illetve a Fed kamatpolitikai trendfordulóját.


A lakosság körében a gyorsuló infláció már régóta érezteti hatását gondoljunk csak a mindennapi bevásárlásainkra. Az üzemanyagárakat is hozhatnám példának, hiszen az ársapka torzítása sem tudja teljesen elfedni az agresszív áremelkedést. Már több mint egy éve élünk együtt a folyamatosan növekvő inflációval, ami most úgy tűnik, hogy csillapodni kezd(ett). Mégis, a szakemberek véleménye szerint még szárazon kellene tartani a befektetői puskaport, és nem szabad elsietni a részvényvásárlásainkat.


Infláció: merre?


Az infláció alakulását minden elemző árgus szemmel követi, hiszen nem tudjuk annak hatásait figyelmen kívül hagyni, akárhogyan is próbálkozunk. Szerencsére ez egy zárt végű kérdés, és a legtöbb teszttel ellentétben csak három válaszlehetőség közül kell választanunk: fel, oldalra vagy le. Azonban hiába az egyszerű kérdésszerkezet, a válasz összetett makrogazdasági elemzést kíván meg.


Az infláció mérése alapesetben is rengeteg kérdést vet fel, és akkor még meg sem próbáltuk előre megbecsülni. A mérésére fogyasztói kosarakat használunk és a bennük lévő elemek árváltozásait követjük. Egyszerűnek tűnik, nem? Hát, sajnos egyáltalán nem az! Tavaly februárban az infláció átlépte a Fed hosszabb távú átlagos célját, a 2 százalékos szintet, és azóta is felette van. Bár tavaly júliusban megtorpant, jelenlegi tudásunk szerint csak idén júniusban tetőzhetett. A cikk írásakor 8,3 százalékon áll az infláció és az elemzők szerint csak 2023 végére térhet vissza 2 százalék környékére.


Amerikai infláció (YoY) alakulása az elmúlt 4 évben Forrás: Bloomberg


A mostani adatok alapján úgy tűnik tehát, hogy a kamatemelésekkel sikerülhet leszorítani az inflációt. Viszont a jelen gazdasági események és hatások következtében egyre több helyen olvashatjuk, hogy egyes szakemberek szerint itt az ideje búcsút inteni a szerintük egészségtelen fixációnak, hogy 2 százalék körül kell tartani az inflációt. Véleményük szerint sokkal életképesebb lenne egy rugalmasabb tartomány. Természetesen először inkább arra kell fókuszálni, hogy megszelídítsük a most tomboló inflációt és visszatereljük kedvezőbb szintekre.


Részvénypiaci körkép


Szinte mindenki Amerikát figyelni ebben a turbulens időszakban, ezért első lépésként érdemes az S&P 500 index alakulását megvizsgálnunk. Az alábbi charton láthatjuk, hogy az index 2022. január 3-án elérte a csúcsát és azóta folyamatosan esik. Bár márciusban és júliusban volt egy komolyabb rali, összességében egy csökkenő csatornában van az árfolyam. A legutóbbi júliusi – amit utólag egy tipikus medvepiaci ralinak nevezhetünk – az infláció összetevőinek lassulása miatt alakult ki.


Az energiaárak egyik legfontosabb eleme, a kőolaj ára elkezdett csökkenni. A kőolaj az üzemanyagárak miatt kulcsfontosságú, hiszen azon keresztül hatással van a nemzetközi fuvarozásokra és szállításokra. Illetve még csökkent a réz ára is, ami jól korrelál az inflációval, hiszen a gazdaság nagyon sok területén használják. Később azonban kiderült, hogy ennyi még nem elég az infláció csökkenéséhez és tovább emelkedett, ami pedig a részvénypiac további eséséhez vezetett.


S&P 500 index alakulása az elmúlt 3 évben Forrás: Bloomberg


Általános igazság, hogy a magas infláció negatív hatással van a részvénypiacokra, mivel az árak emelkedésével csökken a lakossági fogyasztás. Tehát ahhoz, hogy jó beszállót tudjunk azonosítani a részvénypiacokon elengedhetetlen, hogy figyelemmel kövessük az infláció alakulását.


Az alapkamat alakulása


Másik nagy általános igazság, hogy az infláció és az alapkamatok mértéke szorosan összefüggenek, mert a jegybankok kamatemelései visszafogják a lakossági fogyasztást és megtakarításra ösztönöznek. Az elmúlt 40 évben, ahogy azt az ábrán is látjuk, a kamatcsúcsok egyre alacsonyabban voltak és emiatt folyamatosan csökkennek az amerikai hozamok.


Amerikai alapkamat és 10 éves hozam alakulása az elmúlt 40 évben Forrás: Bloomberg


Azonban a mostani Fed-kamatemelések mértéke a korábban megszokottaktól jóval nagyobbak. Így alakulhatott ki az, hogy az elszálló infláció miatt kialakult magasabb alapkamatcsúcsok rég nem látott magasságokba emelték az amerikai hozamokat. A Fed-döntéshozók agresszívan, (front-loading) idén akár 4 százalékig is emelhetik a jelenlegi 2,25-2,5 százalékról az alapkamatot és egészen 2024 közepéig magasan maradhat.


Amerikai alapkamatvárakozások Forrás: Bloomberg


Mit mondanak a befektetők?


Természetesen minél több oldalról vizsgálunk meg egy adott kérdést, annál több információval fogunk rendelkezni és annál magabiztosabban tudunk véleményt alkotni az adott témakörben. Nincsen ez másképpen a részvénypiacok vonatkozásában sem. Ha egy jó beszállási pontot szeretnénk azonosítani a mostani piacon, akkor érdemes lehet még megvizsgálni az AAII által hetente közzétett Investor Sentiment Survey-t, ami az egyéni befektetők véleményét összegzi arról, hogy szerintük milyen irányba fog menni a piac az elkövetkező 6 hónapban.


AAII Sentiment Survey a cikk írásakor Forrás: aaii.com


A felmérés alapján a befektetők többsége további esést vár a piacon – a mostani környezetben ez nem meglepő. Annak ellenére, hogy csökken az infláció mértéke az augusztusi mérést például 8,1 százalék körül várták az elemzők, mégis 8,3 százalékos adat látott napvilágot. Érdemes azonban megemlíteni, hogy egyre növekszik a pozitív kilátásokkal rendelkező befektetők száma, így elméletileg már közel lehet a piac alja. A kérdés pedig ugyanaz maradt; mikor érjük el a piac alját és mikor lesz érdemes újra bevásárolni? Meddig kellene még szárazon tartani azt a bizonyos puskaport?


Na de mit is taníthatnak nekünk a folyók?


Ahogy már korábban is írtam, a szakemberek véleménye szerint az infláció mértékének csökkenése még nem ad elég zöld jelzést a részvényvásárlásra. Ha a korábban vizsgáltakat, az infláció alakulását és az S&P 500 árfolyamát összevetjük és egy diagramra helyezzük az S&P 500 EPS-várakozásaival, igazán érdekes képet kapunk.


Amerikai infláció (YoY), S&P 500 index és az S&P 500 vállalati bevételvárakozásai Forrás: Bloomberg


Az ábrán első pillantásra érdekes megfigyelést tehetünk: a vállalati bevétel várakozások még nem csökkentek. Ez azért is különös jelenség, mert a részvénypiaci mozgás korrelál az EPS-várakozásokkal. Amikor nő a gazdaság az emberek többet költenek és ezáltal nőnek a vállalati bevételek, ezért az EPS-várakozások is nőnek. Logikusan ugyanennek igaznak kellene lennie fordítva is. Annak ellenére, hogy az infláció tetejét már elhagyhattuk, a részvénypiacokon továbbra is medvepiac tombol és az alapkamatok rég nem látott magasságokban vannak. Mivel eddig a helikopterpénzek és a gazdaság stabilitása magasan tartották az EPS-várakozásokat, nem tudtak beárazódni a részvényárfolyamokba, viszont ennek előbb vagy utóbb meg kell történnie.


Ha megnézzük, az elmúlt években a piac alja picivel megelőzte az EPS-várakozások minimumpontjait. 2008-2009-nél és 2019-2020-nál is szépen azonosítani lehet, hogy előbb a piac „formál egy aljat” és nem sokkal utána az EPS-várakozások is.


Esetünkben tehát akkor láthatjuk majd a piac alját és akkor érdemes piacra lépni, amikor már a vállalati bevételvárakozások is visszakorrigálnak. A jelenlegi előrejelzések szerint ez körülbelül 2022 negyedik vagy 2023 első negyedévében történhet meg.

Ez a fontos megfigyelés arra enged következtetni, hogy lehet, még várnunk kellene a részvényvásárlással. Talán itt az ideje megfogadni a folyók tanítását, és nem sietni!


Gócza Márton


Jelen bejegyzés a Holdblogon jelent meg először 2022.10.05-én


A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.